Külpolitikai téren a hangsúly mégis a Medvegyev által kényszerűnek nevezett védelmi lépéseken volt: a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétaelhárító rendszerre válaszul az orosz elnök a kalinyingrádi megyébe telepítendő Iszkander taktikai rakétarendszerről, valamint az amerikai radar elektronikus zavarásáról rendelkezett.

A Dél-Oszétiában indított grúz katonai hadműveleteket kalandorságnak nevező Medvegyev közvetve az Egyesült Államokat tette felelőssé a kialakult helyzet miatt, amely Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismeréséhez vezetett. - Nem hátrálunk meg a Kaukázusban érdekeink védelmében - jelentette ki.

Az Oroszországot is elérő gazdasági krízisről Medvegyev elmondta: ehhez az Egyesült Államok által, saját gazdaságának érdekében felfújt pénzügyi léggömb kipukkanása vezetett. Bár a vezető orosz vállalatok részvényei május óta értékük 70 százalékát elvesztették, az elnök szerint elegendő tartalék áll rendelkezésre. Az állam teljesíti vállalt kötelezettségeit, és nem használja fel a krízist saját gazdasági szerepének növelésére. A magántulajdon védelme sérthetetlen, Oroszországnak a világ egyik vezető pénzügyi központjává kell válnia, regionális valutává téve a rubelt.

Belpolitikai téren formálisan jelentős módosításokról beszélt: a választásokon hétszázalékos parlamenti küszöb alatt, de öt százalék felett teljesítő pártoknak egy-két mandátumot biztosítana, csökkentené a párt megalakításához szükséges - jelenleg 50 ezer fős - taglétszámot.