Csak minden negyedik magyar állampolgár mondta, hogy többé-kevésbé érdekli az amerikai elnökválasztási kampány. Ez persze nem tűnik soknak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hazai belpolitika is csak a szavazók bő harmadát köti le hasonló mértékben. A korlátozott érdeklődés ellenére a magyarok 70 százaléka legalább az egyik jelöltet, 43 százaléka pedig mindkettőt meg tudta nevezni; 27 százalék még azt is tudta, hogy melyik párt jelöltjeiként indultak az elnöki székért. A magyar közvélemény támogatása szempontjából Obama előnye, hogy őt sokkal többen ismerik (a demokrata párti jelöltet 62, míg John McCaint 45 százalék említette fejből a jelöltek között), és talán az is, hogy a "demokrata" pártnév több pozitív gondolattársítást ébreszt az amerikai politikát csak kevéssé ismerő magyar publikumban, mint a "republikánus".

Viszonylag kevesen tudják, hogy a két nagy amerikai párt milyen irányzatot képvisel. Csak valamivel több, mint minden harmadik megkérdezett tudta (a magyar politikában jól ismert) baloldali-jobboldali, illetve (az amerikai politikában gyakrabban használt) konzervatív-liberális dimenzióban elhelyezni a két pártot. Kérdés persze, hogy a bőrszíne nem jelent-e hátrányt Obama számára a - nemzetközi vizsgálatok szerint az európai átlagnál jóval előítéletesebb - magyar közvélemény előtt. Ezt a hatást tesztelendő a Medián kérdezőbiztosai a kérdezettek egyik felétől a két jelölt színes fényképének megmutatása után kérdezték meg, hogy melyik jelöltre szavaznának, míg a másik felének nem mutattak fényképeket. (A két csoport minden más szempontból teljes mértékben azonos volt.) Mivel a két jelöltet eléggé felszínesen ismerheti a magyar közvélemény, ha a bőrszín valóban számít, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy McCain jobban szerepel azok körében, akik látták a képeket. Nos, valóban ez a helyzet, de ez nem változtat azon, hogy mindkét esetben több mint kétszer annyian támogatták Obamát, mint republikánus ellenfelét. Az előítéletek mérsékelt szerepére utal az is, hogy a kérdezettek többsége kifejezetten jónak tartja, hogy egy színes bőrű jelöltnek is lehet esélye az amerikai elnökválasztáson. Obama európai kampánykörútja során az ígérte, hogy az Egyesült Államok megújítja az európai szövetségeseihez fűződő viszonyát. Bár nyilván elsősorban nem Magyarországra gondolt, de azért úgy tűnik, a magyar közvélemény részéről van erre fogadókészség. 2003-ban, az iraki háború kitörése után jelentősen visszaesett azoknak az aránya, akik szerint Magyarországnak érdeke, hogy az USA vezető szerepet játszszon a világban. Mostanra az ezzel egyetértők aránya visszaállt a háború előtti szintre, és különösen magas az így gondolkodók aránya Obama magyarországi támogatói körében. Mivel a külpolitikai kérdések közül manapság inkább az Oroszországhoz való viszony számít vízválasztónak, a magyar jobb és baloldali szavazók véleménye gyakorlatilag megegyezik az Egyesült Államok szerepének megítélésében, és a két elnökjelölt támogatottsága is szinte hajszálra azonos a két táborban. (Medián)

A felmérést 2008. október 27. és 31. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével.