A nagykoalíciós német kormány még 2006-ban fogadta el a nagyszabású nyugdíjreformot, amelynek értelmében 2012-től fokozatosan 65-ről 67-re emelik a nyugdíjkorhatárt. 2024-ig évente egy hónappal, utána évente két hónappal kell többet dolgozni az államilag garantált nyugdíjért. Mindez azt jelenti, hogy az 1964-ben születettek csak 67 éves korukban vonulhatnak nyugállományba.

Kivételek persze továbbra is lesznek. Aki legalább negyvenöt éven keresztül fizetett nyugdíjjárulékot, az továbbra is - mindenféle levonás nélkül - már 65 évesen nyugdíjba mehet.

A nyugdíjreformot óriási viták kísérték Európa vezető gazdasági hatalmában. Franz Müntefering, a nagykoalíciós Merkel-kormány korábbi munkaügyi minisztere többször hevesen ütközött pártja, az SPD egyik fontos bázisának számító szakszervezetekkel. Az érdekképviseletek nehezen mondtak le a munkavállalók szerzett jogairól, ugyanakkor azzal érveltek, hogy az idősebb generációk tovább dolgoztatása alaposan megnehezíti a több mint hárommillió munkanélküli álláshoz jutását.

A munkáltatók viszont a kivételek fenntartását bírálták. Szerintük azzal, hogy már 63-65 évesen nyugdíjba lehet vonulni, a társadalombiztosítás évente legalább kétmilliárd euró bevételt veszít.

A reformra mindenképpen szükség van, mivel Európa egyik leggyorsabban elöregedő társadalma a német. A kormány demográfiai előrejelzése értelmében 2035-ben a németek harmadának életkora meghaladja a hatvan évet. Az idősek ellátása ugyan a McKinsey gazdasági tanácsadó szerint akár egymillió új munkahelyet is teremthet, az aktív népesség csökkenése robbanásszerű veszéllyel fenyegeti az állami nyugdíjalapokat. Reform nélkül egy negyedszázadon belül az aktív dolgozók befizetései nem fedeznék a havonta folyósítandó nyugdíjak összegét.

A Schröder-, majd a Merkel-kormány által végrehajtott változtatások keretében a bérek és jövedelmek után fizetett nyugdíjjárulék nem fogja ugyan meghaladni a húsz százalékot, ám a nyugdíjszint - vagyis a bruttó nyugdíjnak a bruttó jövedelemhez mért aránya - csökken. Míg ez a mutató most 52 százalék körül van, 2020-ra várhatólag mindössze 46,6 százalékot fog kitenni. Müntefering munkaügyi miniszterként többször figyelmeztetett, hogy a törvényesen járó nyugdíj nem lesz elegendő az aktív kereső korban elért életszínvonal garantálásához. A kormány ezért öngondoskodásra buzdítja a polgárokat; a többi között állami kiegészítés és adókedvezmény is jár azoknak, akik befizetnek a Schröder-kormány volt szociáldemokrata munkaügyi minisztere, a Walter Riester után elnevezett nyugdíj-biztosítási alapokba.

Egyre többet kell dolgozni a nyugdíjért