A XII. Pius boldoggá avatása körüli huzavona - vatikáni és zsidó részről egymást kontrázó nyilatkozatokkal - a XVI. Benedek és a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának (IJCIC) szentszéki találkozóján talált ideiglenes megoldásra. A delegáció azon kérdésére, hogy XII. Pius boldoggá avatása előtt nem lenne-e megfelelőbb megvárni a vatikáni levéltár második világháborús anyagának megnyitását, XVI. Benedek úgy válaszolt: komolyan mérlegeli ezt a lehetőséget.

A szóváltásról az IJCIC elnöke, David Rosen rabbi számolt be a sajtónak, de az elhangzottakat most az egyszer a szentszéki szóvivő sem cáfolta. Federico Lombardi atya ugyanakkor megjegyezte, hogy egy delegációval való találkozón elhangzott szívélyes válasz nem egyenlő a hivatalos bejelentéssel.

XII. Pius boldoggá avatásának egyházi procedúrája hónapokkal ezelőtt lezárult, a kanonizáció elindításához már csak XVI. Benedek engedélye kell - hangoztatta a vita legutolsó vatikáni fejezetében a posztulátor Peter Gumpel atya, aki szerint Joseph Ratzinger, a német pápa az Izraellel való jó viszony fenntartása érdekében halogatja a döntést. XVI. Benedek izraeli látogatását pedig a Jad Vasem holokausztmúzeumban, a XII. Pius képe melletti vitatott felirat akadályozza meg.

Rosen szerint nem a XII. Pius körüli viták és nem az izraeli-vatikáni vegyes bizottság akadozó munkája késlelteti a pápa izraeli látogatását. A probléma a Hamasz. Ha Szentföldre utazik, az egyházfő nem kerülheti el, hogy a palesztin vezetők között a Hamasz képviselőivel is találkozzon, ez azonban kirobbantaná a poklot - fogalmazott Rosen.

Ami a vatikáni levéltárt illeti, Lombardi elmondta: 2006-ban XI. Pius (Achille Ratti) pápaságának végéig, vagyis 1939-ig tették kutathatóvá a tudósok számára a korábban titkos dokumentumokat. A XII. Pius korabeli pápai képviseletek és az államtitkárság archívumai, a római kongregációk és más egyházi hivatalok anyagai összesen 16 millió oldalt tesznek ki. Ezt a történészek, kutatók rendelkezésre bocsátása előtt a levéltárnak katalogizálni kell, ez pedig hat-hét évet vesz igénybe. Ennél korábban irreális az 1939-1958 közötti dokumentumok megnyitása, és a végső döntés utána is a Szentatyára vár - tette hozzá a szóvivő.

A katolikus-zsidó párbeszéd következő állomása a Budapesten november 9-én, a Kristályéjszaka évfordulóján kezdődő konferencia lesz.