A többség tárgyalna a partnerségről, de a brit-lengyel-balti országcsoport elvi okokból, Moszkva magatartása és a közös értékek hiánya miatt ezt élesen ellenzi. A dokumentum emiatt egyrészről felsorolja, milyen nehézségek merültek fel az unió és Oroszország kereskedelmi kapcsolataiban a fától a húson át a halászatig, s milyen jogi korlátokkal kell szembenézniük az EU-tagországok befektetőinek az orosz energiaszektorban. Másrészről viszont elismeri, hogy óriási lehetőségek kínálkoznak a kapcsolatokban. Tegnap Szentpéterváron tárgyalt a soros elnökség nevében Bernard Kouchner francia külügyminiszter és Javier Solana külügyi főképviselő, s még mindig arról folyik a vita, bemehetnek-e az EU megfigyelői az Oroszország által független államként elismert Abháziába és Dél-Oszétiába, amely területek Brüsszel szerint viszont Grúzia elidegeníthetetlen részei. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra a megállapodásra utalt, amelyet Nicolas Sarkozy francia elnök erőltetett, s amely arról intézkedett, hogy a megfigyelők e két területtel határos zónában tevékenykedhetnek.

Mint diplomáciai források megjegyzik, a többség belátja: az EU számára talán fontosabb az orosz viszony, mint fordítva. Erre utalt Sarkozy is a minap az Európai Parlamentben, ahol a közös gazdasági tér létrehozásáról beszélt, nagy feltűnést keltve. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos azt mondta: Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az oroszországi befektetések nyolcvan százaléka pedig az uniós tagországokból származik. Grúzia belezavart ebbe a folyamatba, s Ferrero-Waldner szerint az EU most mérlegre tesz mindent: Oroszország világkereskedelmi szervezeti tagságának támogatásától a vízumkönnyítéseken át az oktatási és tudományos együttműködésig.

Blahó Miklós, Brüsszel