Egy cipőben jár a térség
Pozsony: a válság szele
Északi szomszédainknál elsősorban Robert Fico miniszterelnök veri a mellét, hogy Szlovákiát alig érinti a válság, mert jövőre is Európa bezzegországa marad - jelentette tudósítónk Szilvássy József. A pénzügyi tárca jövőre 6,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,7 százalékos költségvetési hiánnyal számol, ami a súlyos gondokkal szembesülő földrészünkön valóban kiemelkedő eredmény - lenne. A pozsonyi gazdasági szakértők legfeljebb 4,5 százalékos fejlődési ütemet várnak, a szlovák ellenzéki szakpolitikusok még ennél is kevesebbet. Ezért a költségvetés-tervezet átdolgozását követelik. A válság szele azonban már megcsapta Szlovákiát is. A pozsonyi jegybank pedig éppen tegnap csökkentette 4,25 százalékról 3,75-re az irányadó kamatot. Megkezdődtek az elbocsátások. A kassai US Steel egyelőre a szerződéses munkásokat küldte el. A dél-szlovákiai Nyitra melletti Verebélyen (Vráble) például csaknem kiürül az ipari park, mert a gépkocsialkatrészeket gyártó norvég és belga cég anyavállalatai beszüntették a termelést.
A pozsonyi kormányfő azonban továbbra is derűlátó. Munkavacsorára hívta a minap a hét legnagyobb szlovákiai stratégiai befektetőcég vezetőit, s utána még optimistább lett. Állítása szerint megbizonyosodott arról, hogy a húzó ágazatnak számító gépkocsigyártás egyelőre folyamatos, mert a kis- és a közepes kategóriájú járművek - Szlovákiában kevés kivételtől eltekintve ilyenek készülnek - továbbra is elég jól fogynak, a szórakoztatóelektronikai termékek iránt pedig tovább növekszik az érdeklődés - közölte.
Prága: bezárt üveggyárak
Csehországban a politikusok naponta hangoztatják, hogy nincs és nem lesz nagyobb baj odahaza. A lapokat elárasztották a bankok stabilitását bizonygató reklámok, amelyekkel szeretnék elkerülni a pánikot. Ám nem kerülte el a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben három cseh üveg- és porcelángyár ment csődbe, s a Bohemia Crystalex Trading holding további tagjai is súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Többek között a Crystalex-csoport hétezer embernek ad munkát. A visszaesett kereslet miatt ezen a héten leálltak a Mladá Boleslav-i Skoda Autógyár és több csehországi leányvállalatainak futószalagjai. Fekete hetet zárt a prágai tőzsde is, ahol valóságos pánikhangulat uralkodott, hiszen az elmúlt pénteken 700 pont alá süllyedt, amely a 2004. májusi állapotnak felel meg.
A hangulaton Václav Klaus helyzetelemzése sem javított. A cseh államfő szerint a jelenlegi pénzügyi és egyéb gondoknak semmiképpen sem lesznek olyan tragikus következményei, mint a múlt század harmincas éveiben kitört világgazdasági válságnak. Majd magabiztosan hozzátette: óriási előnyünk az, hogy nálunk még nem vezettük be az eurót, mert így szabadon és nemzeti érdekeinknek megfelelően mozgathatjuk a korona árfolyamát és az irányadó kamatot.
Bukarest: bérígéretek
Románia tagadja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulna a gazdasági válság következményeinek enyhítésére - írja tudósítónk Tibori Szabó Zoltán. A Román Nemzeti Bank (BNR) vezetői szerint a lej stabilitása biztosított, s a román fizetőeszköz az elmúlt napokban kismértékben meg is erősödött az euróhoz képest. Ennek ellenére a bukaresti tőzsdeindex (BET-C) szinte folyamatosan zuhant a külföldi befektetők masszív eladásai nyomán.
Ennek ellenére a román társadalom kevés jelét mutatja annak, hogy egyetértene nadrágszíjszorító intézkedésekkel. Sőt miután a november 30-i parlamenti választásokat megelőzően politikai érdekből a parlament megszavazta, és az államelnök kihirdette a tanári bérek 50 százalékos megemeléséről szóló törvényt, most az egészségügyiek és a közalkalmazottak hasonló fizetésemelést követelnek. Calin Popescu Tariceanu kormányfő közölte: a liberális-RMDSZ-kabinet mindent meg kíván tenni, hogy a jelentős béremelések végrehajtását elodázza, s ezzel is elejét vegye a válság elmélyülésének.
Szeptemberhez képest a bankközi kamatok háromszorosára nőttek, a lakosság hitelezése gyakorlatilag szünetel, s egyre több vállalat kényszerül masszív elbocsátásokra. A Standard & Poor's hétfőn máris visszaminősítette Románia hitelminősítési besorolását.
Varsó: irány az euró
A pénzügyi válság nem kerüli el Lengyelországot sem. Ez tudatosodott immár a kormányban is, amely az euró gyors bevezetésével védené meg a gazdaságot a hasonló megrázkódtatásoktól. A szükséges lépések egyeztetése azonban nehezen megy, mert az ellenzéki nacionalista Jog és Igazságosság Párt (PiS) és Lech Kaczynski köztársasági elnök, nem támogatják a reformlépéseket. Így nem helyeslik, hogy gyors alkotmánymódosítással tegyék képessé az országot az euróövezetbe való belépésre. A közvélemény-kutatások szerint a többség máris az euróban látja az ország jövőjét. Ezzel összhangban van a kormány terve is. Az ezzel kapcsolatos közlemény szerint a kormány célja, hogy a nominális konvergenciafeltételeket 2011-ben teljesítse. Lengyelország a jövő év első negyedének végére szeretné biztosítani a feltételeket a belépéshez az euróövezeti tagság előszobájának mondott ERM-II rendszerbe. Eközben elemzők arra számítanak, hogy a zloty hasonló valutapiaci támadás áldozata lehet, mint a forint. A Parkiet című internetes tőzsdelap a J. P. Morgan szakértőit idézi, akik szerint komoly kockázat, hogy az idén kifizetendő adósság nagyobb az ország valutatartalékainál, s Lengyelország nem kapott olyan mentőmellényt az IMF-től, mint a magyarok.
Szófia: a Világbank sürget
Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe - jelentette a Reuters.
Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza. A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a költségvetési tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. A világméretű válságjelenségek ellenére továbbra is jelentős fizetésemelést ígérnek a közszférában és a nyugdíjakat is megemelik.
Az országnak jelentős fizetésimérleg-hiánya van, emiatt, valamint jelentősebb külső adósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok - nyilatkozta a Világbank képviselője. Ugyanakkor elismerte, hogy a bolgár kormánynak nincs szüksége külföldi kölcsönforrásokra, nincs válság a bankszektorban, csak nehézségek, az ország jó állapotban néz szembe a globális válsággal, bár Bulgária "nem a stabilitás érintetlen szigete".
