A dalai láma csalódott Kínában
Ez a tanácskozás hivatott az esetleges új stratégia kidolgozására. A dalai láma, aki a közelmúltban lezajlott epekőműtétjét követően szombaton jelent meg Dharmsalában nagyobb nyilvánosság előtt, a politika esetleges átértékelésekor - a szóvivője szerint - egyetlen dologhoz ragaszkodik: meg kell őrizni a tibetiek mozgalmának erőszakmentes jellegét.
A bejelentés időzítése aligha véletlen. Dharmsalai közlés szerint ezen a héten esedékes egy újabb - kisebb-nagyobb szünetekkel már a nyolcadik - tárgyalási forduló a dalai láma képviselői és Peking megbízottai között. Amennyiben ez a találkozó is eredménytelenül végződik (az egyébként kölcsönös udvariaskodás légkörében), akkor aligha tartható vissza a tibetiek radikálisabb szárnyának térhódítása a tervezett novemberi ülésen. Tenzin Taklha szerint "a kínai vezetés nem realista, hiszen nem hajlandó elismerni, még a márciusi események tükrében sem, hogy létezik a Tibet-ügy". A szóvivő úgy látja, hogy Peking számára kizárólag a dalai láma személye jelenti a problémát, miközben a többmilliónyi tibeti körében egyre "erősödik a csalódottság érzete".
A kínai uralom elleni 1959-es tibeti felkelés leverésekor menekült el Lhászából a dalai láma is, azóta nem térhetett vissza. Az idei évfordulón, márciusban a szerzetesek békés megmozduláson követelték a vallásgyakorlás korlátozásának beszüntetését, bebörtönzött társaik szabadon engedését. Ezt követően Lhászában, majd a tibetiek lakta más körzetekben is tüntetésekre és gyújtogatásokra került sor. A száműzetésben élő tibeti kormány szerint mintegy kétszáz halálos áldozatot követeltek az utcai összecsapások, a kínai biztonsági erők "rendteremtő akciói". A hivatalos pekingi közlés 18 civil és egy rendőr haláláról adott számot. Peking a dalai láma köreit okolta, amelyek szerinte nemzetközi kampánnyal akartak ártani az olimpiának.
A Kínában, így elsősorban a Tibeti Autonóm Területen valamint a környező tartományokban élő, mintegy hatmillióra becsült tibeti mellett több mint százezren élnek menekültként, főleg Indiában, Nepálban, illetve szétszóródva a nagyvilágban. Tsewang Rigzin, a száműzetésben mintegy 30 ezer tagot összefogó Tibeti Ifjúsági Kongresszus vezetője a márciusi események után már leszögezte, hogy az autonómiáról folytatott tárgyalás kudarcot vallott, "mi már a teljes függetlenségre szólítunk fel". Várhatóan ezt a nézetet képviselik majd a november 17. és 22. közöttre összehívott parlamentben is, amelynek döntéseit azonban az emigráns kormánynak majd még jóvá kell hagynia.
