Ha Európa összes online áruházába bekukkantunk, és összehasonlítjuk az árakat, bizonyára sokat spórolhatunk - feltéve, hogy megbízunk az eladóban. Aki már böngészte a kínálatot, sok furcsaságot észrevehetett. Az árkülönbségeknek természetesen az Európai Bizottság is utánanézett, amikor a fogyasztói jogokról szóló irányelvek összefésülésére és bővítésére készült. S azt találta például, hogy míg Nagy-Britanniában a digitális fényképezőgép 198 euróba kerül, addig ugyanazért a modellért Írországban 254, Belgiumban 276, Finnországban pedig 306 eurót is elkérnek. Vagy: a ruhanemű Ausztriában harminc százalékkal drágább, mint Németországban.

Az egységes piac létrehozása az online kereskedelemben valóban bővíti a választékot, utazni sem kell egyik országból a másikba, hogy nagy fáradsággal fürkésszük az árakat. S közvetve még a pénzügyi válság is kapóra jött a brüsszeli bizottságnak, hiszen a háztartások is csak úgy tudnak szembenézni a bizonytalanságokkal, ha tudják: valahol Európában megtalálják a legalacsonyabb árat.

Jelenleg 150 millió uniós polgár - a lakosság egyharmada - vásárol az interneten, de csupán harmincmillióan rendelnek valamit a határon túlról (azért így is az EU-ból). Az unión belüli, nemzetközi online kereskedelmi forgalom éves összege 24 milliárd euróra rúg. A teljes internetes kereskedelem 128 milliárd eurót tesz ki, de a bizottság 2013-ra szeretné elérni, hogy a forgalom megközelítse a 300 milliárdot.

Az európai kiskereskedők nyolcvan százaléka nem folytat határon átnyúló tevékenységet, de megtenné, ha egységes szabályok léteznének - derül ki a felmérésekből. A direktívák ellenére jelenleg huszonhét féle kötelezettségnek kellene megfelelni, gyakorlatilag minden országban más és más a követelmény. Az új kezdeményezés (amelyet a kormányokból álló tanácsnak és az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia) éppen ezt a zűrzavart szüntetné meg, és hozna létre egységes piacot.

Az előterjesztés szerint a kereskedőknek pontosan meghatározott információt kell adniuk a termékekről, a megrendeléstől számított harminc napon belül szállítaniuk kell, és egészen az átvételig viselni is a kockázatot. Ha kicsúsznak a határidőből, vagy ha nem szállítanak, a vevő hét napon belül jogosult az ár visszatérítésére. Sőt, a vásárlónak tizennégy nap állna rendelkezésére, hogy meggondolja magát, és visszaküldje az árut. Érdekes, hogy eddig ez az ötlet váltotta ki a legnagyobb vitát: a kereskedők szerint ez túl hosszú periódus. A fogyasztói szervezetek üdvözölték a kéthetes gondolkodási idő bevezetését, de követelik, hogy a vevők választhassanak a javítás, a csere és a visszafizetés között, ha hibás terméket kapnak.

Az internetes aukciókon is kötelező lenne az egységes termékleírások megjelenítése. Az "erőszakos" eladási módszereket is szelídítenék; növelnék a fogyasztók jogait azokban az esetekben, amikor például árubemutatók vagy üdülési hetek kínálgatása során azonnali vásárlásra akarják rávenni a gyanútlan polgárokat. Az Európai Bizottsághoz nagyon sok panasz futott be az utóbbi módszereket illetően.

Az irányelv nemcsak az internetes kereskedelemre vonatkozna - bár a választékot az európai online boltok bővítik érdemben az unió lakosai számára.

Az interneten is védi a gyermekeket az EU

Támogatásáról biztosította az Európai Parlament az Európai Bizottság javaslatát a gyermekek internethasználat során szükséges védelméről. Az EU "gyerekbiztos" megjelöléssel, szűrőkkel, forróvonallal és a tagállamok közötti szorosabb együttműködéssel védené a fiatalkorúakat az internetes zaklatástól. (MTI)

t