Kiútkeresés feketében
Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy a világ előtt álló feladat nem több és nem kevesebb, mint egy új pénzügyi alkotmány megalkotása. A tanácskozással egy időben jelentették be Washingtonban, hogy George W. Bush amerikai elnök november 15-re a világ húsz legjelentősebb gazdaságával bíró ország vezetőinek találkozóját hívta össze ebből a célból.
Az európai vezetők - elsősorban Merkel - Kína hathatós közreműködését kérték a válság megoldásában. Kétbillió dollárnyi tartalékával és a leggyorsabban növekvő gazdaságával az ország olyan helyzetbe került, hogy sokan már a közeljövő gazdasági szuperhatalmaként tekintenek rá. A kínai vezetők azonban hagyományosan óvatosak, s tegnap is egyrészt arról beszéltek, hogy leginkább azzal tudnak segíteni a világon, ha a saját portájukat tartják rendben, másrészt arról, hogy az ő érdekük természetesen egy egészséges világgazdaság.
Nagyobb követ vágtak a pocsolyába tegnap a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezetői, akik elhatározták, hogy napi másfél millió hordóval csökkentik a kitermelést. Nem váratott magára sokáig a washingtoni válasz: a Fehér Ház szóvivője piacellenesnek minősítette a lépést. Ráadásul a döntésnél erősebbnek bizonyult a gazdasági lassulástól való félelem, s a hordónkénti ár 62-63 dollár köré esett vissza. Szintén esett az arany ára, s a pénzek tekintélyes része a jelek szerint a hagyományos biztonságos kikötőbe, az amerikai kincstárjegyekbe vándorolt.
A nagy politikai nyüzsgés ráadásul egy igazán feketére sikerült pénteken esett meg. Lapzártánkkor több mint 300 pontos esésben volt a Dow Jones ipari index. A világ össz-részvényeinek mozgását leírni igyekvő úgynevezett MSCI index nagyjából öt százalékkal csökkent tegnap, ezzel öt éve nem látott mélységbe süllyedt. A katasztrófahangulat kiváltképpen végigverte Kelet-Közép-Európát. Tizenkét százalékkal zuhant például a prágai tőzsde irányadó mutatója, s az elemzők már az egész térség kríziséről beszélnek.
