"A soá idején a Vatikán pontosan tudta, hogy mi történik Európában. A pápa hallgatott, és talán még rosszabbat is tett, ahelyett, hogy a bibliai előírások szerint felemelte volna szavát a vérontás ellen. A mai napig nincsen arra bizonyíték, hogy olyan lépést tett volna, amelyet, mint egyházfő, hatalmában állt volna megtenni. Éppen ezért az ő szentté avatása a feledékenység kihasználása, a figyelem hiánya lenne" - mondta a miniszter.

Tíz nappal ezelőtt XVI. Benedek pápa az elődje halálának 50. évfordulója alkalmából pontifikált misén ismét állást foglalt XII. Pius boldoggá avatása mellett. Ugyanakkor még nem jelentette be, hogy aláírta volna a néhai egyházfő "hősi erényeit" deklaráló rendeletet, amely elengedhetetlen a boldoggá avatási eljárás folytatásához.

XII. Pius 1939 és 1958 között ült a pápai trónon, miután apostoli nuncius volt Berlinben Hitler hatalomra jutása idején. Boldoggá avatásának eljárása már az 1960-as években elkezdődött, de VI. Pál pápa leállította a folyamatot, mivel nemcsak a zsidó közösség tiltakozott ellene, hanem a római katolikus egyházon belül is számos ellenzője akadt. A Vatikán azt állítja, hogy míg XII. Pius félt nyilvánosan szót emelni a holokauszt ellen, mert attól tartott, hogy a nácik a keresztényeken torolják meg kiállását, titokban zsidók ezreit mentette meg. Mindazonáltal a Szentszék mindeddig nem volt hajlandó megnyitni XII. Pius pápaságának dokumentumait őrző archívumát.