Brüsszel várja az izlandi felvételi kérelmet
A 320 ezres ország három nagybankját maga alá temette a globális pénzügyi válság, és a kormány kénytelen-kelletlen államosította őket. (Ezután részvényeik értéke a nullára zuhant, tegnap éppen három dollárcentért adták őket.) A szigetország gyakorlatilag az államcsőddel kénytelen szembenézni, miután kiderült, hogy a bankok össztartozása eléri a 61 milliárd eurót, ami a teljes izlandi GDP tizenkétszerese. Az izlandi korona olyan mélyre zuhant, hogy egyelőre nem is jegyzik az árfolyamát, igaz, - öröm az ürömben - az így hiperdrágából megfizethetővé váló ország iránt fergetes (400 százalékos) az érdeklődés az európai utazási irodákban. A Financial Times szerint Reykjavík most egy hatmilliárd eurós mentőcsomagban reménykedik, amit a Nemzetközi Valutaalap, a skandináv országok központi bankjai és a japán nemzeti bank ad majd össze.
A válságból való kilábalás egyik kézzelfogható módja lenne sokak szerint a mielőbbi EU-tagság. Az izlandi kormány-, illetve szakszervezeti tisztviselőkből álló európai ügyek bizottsága nemrég "megszondázta" a brüsszeli tisztviselőket, vajon egyoldalúan, EU-tagság nélkül is átvehetnék-e az eurót, ám erre elutasító választ kaptak. Az euró az uniós tagállamok közös valutája - mutatott rá Olli Rehn bővítési biztos (némiképp elfeledkezve Koszovóról és Montenegróról, ahol Brüsszel megkérdezése nélkül néhány éve önhatalmúlag bevezették az eurót).
Izland uniós felvételének viszont nem lenne semmi akadálya: megfelel a koppenhágai feltételeknek, demokratikus európai ország, amely ráadásul már 1970 óta az EFTA, majd 1994 óta az európai gazdasági térség tagja, vagyis - a halászati szektor kivételével - a belső piac része. Társult tagja a schengeni övezetnek is. Amennyiben hivatalosan is kérelmeznék felvételét, a tárgyalásokat akár egy éven belül is be lehetne fejezni - mondta Rehn.
Izland tavaly külön bizottságot is létrehozott, hogy mérlegelje a csatlakozás ellen illetve mellett szóló érveket. Akkor a miniszterelnök és konzervatív Függetlenség nevű pártja valamint a teljes ellenzék erősen ellenezték az ötletet. Csupán a koalíciós szociáldemokraták voltak EU-pártiak. Ám a legtöbb közvélemény-kutatás szerint az izlandiak többsége már akkor is pártolta az EU-tagság gondolatát. Most a politikusok is elérkezettnek látják az időt: a csatlakozás mellett nemrég a korábban az euroszkeptikusok közé tartozó halászati miniszter, Einar Gudfinnsson is letette a garast. A halászat az izlandi kivitel 60 százalékát és a nemzeti össztermék csaknem öt százalékát adja. Az eddigi ellenállásnak az volt az oka, hogy az EU-csatlakozás esetén csorbulnának az izlandiak halászati jogai, és az uniós tagállamok halászhajóit is be kellene engedni a felségvizekre.