Puccsisták elleni per Isztambulban
A kétezer-négyszázötvenöt oldalas vádirat szerint mind egy titkos nacionalista szervezet tagjai, akik azt tervezték: megdöntik a demokratikusan választott török kormányt. A vádlottak között sok ismert személyiség van, nyugdíjas és aktív katonatisztek, tisztiiskolások, egyetemi oktatók, az isztambuli egyetem rektora, nyugalmazott tábornokok. Valamennyien az Ergenekon nevű titkos társaság tagjai. (A szervezet a törökség mitikus őshazájáról veszi a nevét.)
A viszonylag kicsi tárgyalóteremből Koksal Sengun bíró eltávolította hallgatóságot, hogy helyet adjon a vádlottak ügyvédjeinek. A szabadlábon védekezőket később tárgyalásra hívta be. A vád súlyosságát jelzi, hogy több vádlottra életfogytiglani börtönbüntetést kértek az ügyészek. Miközben a börtönépületben a tárgyalás megkezdődött odakint több százan tüntettek nemzeti zászlók, és a vádlottak fényképei alatt. "Az árulók a parlamentben, a hazafiak a börtönben vannak!" feliratot emeltek magasba.
A tüntetők azt hangoztatták, hogy a per politikai bosszú, mert a szekuláris erők korábban az alkotmánybírósággal akarták betiltatni a miniszterelnök AK (Igazság és Haladás) pártját. Az iszlamista gyökerű párt a betiltást és vezetőinek politikai szilenciumát éppen hogy megúszta az idén júliusban. A vádirat állítólag hatéves nyomozás eredménye, amelyet főleg a hadsereg hírszerző szolgálata folytatott. A török források szerint a vád koncepciója, hogy a titkos társaság politikai gyilkosságok, merényletek sorozatát kívánta végrehajtani, hogy így elérjék a hadsereg beavatkozását. Nekik tulajdonítják Hrant Dink örmény lapszerkesztő megölését, több keresztény misszionárius legyilkolását, valamint azt, hogy merényleteket terveztek egyebek között az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Orhan Pamuk ellen. Az akciók a "törökség" védelmében folytak, olyan ügyekben, mint amilyen az örmények 1915-1916 évi rettenetes sorsa, több százezer ember halála az Ottomán Birodalomban.
A török fegyveres erők politikai fellépésének több évtizedes tradíciója van. A hadsereg tábornoki és tisztikara, az igazságszolgáltatási apparátus és általában az a városi felsőbb réteg, amelyet "világi elitnek" neveznek, több alkalommal is felülírta a demokratikusan választott, ám szerintük az atatürki örökséggel ellentétes parlamentek és kormányok intézkedéseit, illetve létét is. A mostani vádlottak között két kvietált négycsillagos tábornok is van, több volt katona, újságíró, orvos és más főtisztviselő. A vádlottak padjára került Ilhan Selcuk, a Cumhuriyet című baloldali-nacionalista lap publicistája, az egyik legismertebb török újságíró és egy kisebb balos párt vezetője is.
A török sajtó egy része úgy véli, hogy most kiderülhet, hogy az országot régóta titkos szervezetek, a "rejtett állam" igazgatja.