Úgy vélik, hogy az új régiók könnyebben pályázhatnának uniós fejlesztési alapokra, hajtóerőt kölcsönöznének a romániai gazdaság fejlődéséhez, egyszóval életképesebbek lennének. Jelenleg ugyanis csak a fejlettebb megyék pályáznak európai pénzekre, s ennek következtében a hátramaradott megyék még jobban leszakadnak.

A román pártok bizalmatlanul tekintenek a tervezetre, s abban a Székelyföld önállósítása felé tett első hivatalos próbálkozást vélik felfedezni. Markó ezt cáfolta, s rámutatott: mindenki egyetért azzal, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók működésképtelenek, hiszen egyazon régióhoz tartozik például Fehér megye és Hargita megye, miközben e két megyének más-más lehetőségei, érdekei és hagyományai vannak. - Nem hallottam helytálló érveket az általunk javasolt új régiósítás ellen - mondta a szövetség elnöke, aki nem rejtette véka alá az RMDSZ-nek azt a szándékát, hogy a tervezett tizenhat térségnek a későbbiekben közigazgatási kompetenciákat is kiharcoljanak.

Az RMDSZ szerint Erdély területén hat régiót kellene létrehozni, a következő megyecsoportosításban: Szatmár-Bihar-Szilágy, Kolozs-Beszterce-Naszód-Máramaros, Maros- Hargita-Kovászna (ez lenne a Székelyföld régió), Brassó-Szeben, illetve Fehér-Hunyad. Szintén külön régiót alkotna az Arad-Temes-Krassó-Szörény térség, nagyjából a történelmi Bánság 1919-ben Romániához került része. A politikus elismerte ugyanakkor, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megye alkotta régió kialakításának fő szempontjai a közös hagyományok, a történelmi és kulturális összetartozásra épülő regionális identitás, továbbá a regionális szolidaritás voltak.