Ötletbörze a brüsszeli találkozón
Magához ragadta a kezdeményezést a brit miniszterelnök Brüsszelben, s még a délutáni tárgyalások kezdete előtt jelezte: már a válságkezelés második szakaszára is előterjesztette javaslatait. Gordon Brown a sajtóértekezletén külön megemlítette, hogy a közép- és kelet-európai országoknak védelmet kell nyújtani. A kérdésre, vajon aggódik-e, hogy például Magyarország Izland sorsára juthat, azt felelte: a Nemzetközi Valutaalapot, az Európai Újjáépítési Bankot, az Európai Beruházási Bankot és perszer az unió Bizottságát részben azért hozták létre, hogy ilyen helyzetben segítséget nyújtsanak.
A brit kormányfő - akárcsak Nicolas Sarkozy francia elnök - a nemzetközi pénzügyi rendszer teljes megújítását szorgalmazza, új Bretton Woods-i egyezményt javasol a második világháború végén kidolgozott megállapodás mintájára. A lényeg az, hogy Brown szerint meg kéne reformálni a Valutaalapot, krízis-előrejelző rendszert kellene létrehozni, átláthatóvá tenni a bankokat, hogy ne titkolhassanak el tevékenységeket, s legalább a pénzügyi csoportokra kiterjeszteni a felügyeletet. - A globális problémát azonban globálisan kell kezelni, nem lehet az unió határain belül maradni - tette hozzá Brown.
A felügyeletek egységesítésének sürgetésével érkezett Gyurcsány Ferenc Brüsszelbe. A magyar miniszterelnök a szerdán megint romló magyar tőzsdei és árfolyamhelyzetre is gondolva további javaslatokkal akart előállni a csúcs lapzártánk után végződött első napján. Szerette volna elérni, hogy az Európai Központi Bank is nyújtson segítséget az eurózónához még nem csatlakozott országoknak, s az unió kezelje lazábban a stabilitási paktum előírásait, tekintettel a költségvetési hiányra, illetve egyéb módon, például a kohéziós alapok révén próbáljon gyorsan támogatást nyújtani. A kormányfő a tanácskozás sajtótermében rögtönzött tájékoztatóján azt mondta: az intézkedések a családok védelmét szolgálják, s leszögezte, a magyar gazdaság és bankrendszer elég erős, hogy ellen tudjon állni a külső nyomásnak. Gyurcsány javaslatainak támogatására kérte Orbán Viktor az európai néppárti vezetőket. A Fidesz elnöke a csúcsok idején szokásos európai párttalálkozón vett részt.
Az állam- és kormányfők elé nyolc ország - Magyarország, Bulgária, Románia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia - együtt intézett felhívást. Azt mondják, hogy ilyen nehéz helyzetben a környezetvédelmi megfontolásokat össze kellene hangolni a gazdasági növekedést övező aggodalmakkal. Minthogy ez a nyolc állam nem tudja megakadályozni a terv elfogadását, ezért sürgetik, hogy a kérdésről konszenzussal döntsenek.
Az EU tavaly hirdette meg, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkenti a káros anyagok kibocsátását, de az említett országok úgy vélik, hogy az 1990 utáni erőfeszítéseiket a tervezet nem veszi figyelembe, s 2005-höz képest további nagyarányú mérséklést várna el. A lengyeleket külön ellenkezésre készteti, hogy a szénerőművek üzemeltetése rendkívüli megdrágulna 2013 után.
A csúcs szünetében budapesti látogatásra hívta meg Göncz Kinga magyar külügyminiszter szlovák kollégáját, Ján Kubist akivel még az idén áttekintik az alapszerződést, pontosabban a dokumentum által létrehozott vegyes bizottságok munkáját. A találkozón szlovák részről elhangzott: a magyar kormányzat által kifogásolt, a földrajzi neveket csak szlovákul feltüntető magyar nyelvű szlovák tankönyv "kiadói termék", pozsonyi rendelkezés szerint a földrajzi neveket mindkét nyelven fel kell tüntetni. A másik magyar felvetés nyomán, hogy magyar iskolák nem részesültek az uniós alapokból, a szlovák válasz az, hogy a tizenegy pályázati fordulóból még csak négyet bonyolítottak le, a korrekcióra van tehát lehetőség.
Orbán egy jó kávét vár a nemzeti csúcstól
Bár a miniszterelnök kérésének eleget téve Orbán Viktor támogatja az uniós csúcs elé terjesztett magyar javaslatokat, s erre felhívta néppárti kollégái figyelmét, brüsszeli sajtóértekezletén azt mondta, garantálni nem tudja, hogy az előterjesztéseket komolyan is veszik, mert a magyar kormány hitelét vesztette az uniós vezetők szemében. A konzervatív európai pártvezetők tanácskozásán a gazdasági növekedés ösztönzésén volt a hangsúly - mondta Orbán, aki megjegyezte, Magyarország számára csak az adócsökkentés mutat kiutat, s ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy a költségvetési hiánynak növekednie kellene. A szerdai budapesti tőzsdei események szerinte azt mutatják, hogy a hitelesség hiánya miatt Magyarország igen sérülékeny, a kormánynak a bizalmat kellene helyreállítania, a jegybanknak pedig be kellene avatkoznia. A kérdésre, hogy mit vár a nemzeti csúcstól, azt felelte: egy jó kávét, talán.
