A tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány be szerette volna vezetni a háromszázalékos áfát. A bazarik eddig sem nagyon fizettek adót. Most azért is reklamáltak, mert mire a beszerzői láncon keresztül elér hozzájuk az áru, annak árat nekik már 10-15 százalékkal kéne emelniük, hogy a mindenki által rárakott áfa megtérüljön. Ez pedig igen rosszul esne a 30 százalékos infláció miatt amúgy is megcsappant kereslettől sújtott kereskedőknek. Az államnak viszont bevételre van szüksége, a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt.

A teheráni bazár jó néhány négyzetkilométer nagy, több százezer boltos szolgál ki naponta sok százezer vásárlót. A bazarik nemcsak komoly gazdasági hatalommal, hanem tetemes politikai súllyal is bírnak. Annak idején szerepük volt a sah megdöntésében. Azóta a konzervatív vezetés híveként tartják számon ezt az erős középosztályi réteget. Úgy tűnik, már ők is elhibázottnak tartják Mahmud Ahmadinezsad elnök gazdaságpolitikáját.

Az iráni elnök megválasztásakor, 2005-ben azt ígérte, az olajbevételeket igazságosabban fogja elosztani. A nagy állami kiadások azonban tarthatatlannak bizonyultak, és a vagyon újraelosztása sem sikerült. A dráguló élelmiszer mellett súlyos csapás a drámai mértékű infláció, amin a nemzetközi szankciók sem segítettek.

Hétfőn már rendőrök noszogatták a boltosokat, nyissanak ki. A bazár Teherán szíve: ha nem működik, az egész ország azt érzi, valami nincsen rendben. A bazarik sztrájkja azért is éri kellemetlenül Ahmadinezsadot, mert jövő tavasszal elnökválasztás lesz Iránban. Az ellenjelöltek könnyen kihasználhatják elégedetlenségüket. A Financial Times viszont arra figyelmeztet, hogy a Forradalmi Gárda által támogatott gazdasági központok (plázák) meggyengíthetik ezt a hagyományos hatalmi bázist.

Most úgy tűnik, a kormány meghátrált. A legutóbbi bejelentés szerint határozatlan időre halasztják az áfa bevezetését.