Vége a védelmi túlköltekezésnek

A kirakatnézegetésnél alig többnek lehettek szemtanúi, akik kilátogattak az amerikai védelmi ipar technikai újdonságait bemutató minapi, washingtoni kiállításra. A Pentagon költségvetése ugyanis nyolc mesés év után jövőre - az évtizedben először - érdemben csökken, a 2010-13-as előzetes tervekben pedig háborús kiegészítés egyelőre egyáltalán nem szerepel. Az évi 42 milliárd dollárt kitevő üzleteit 60 százalékban a Pentagonnal kötő Lockheed Martin is úgy készül: a közeljövőben kevésbé a hagyományos haditechnikában, mint az IT-ágazatban adódnak számára lehetőségek. A cég a világ legnagyobb védelmi beszállítója, a Pentagon két vadászgépprogramjának is főszereplője.

A visszaesés oka hármas. Kifut a szeptember 11-e után, különösen az iraki háború miatt felfokozott haditevékenység. A mostani elképzelések szerint a jövő év közepére kivonulnak az USA harcoló alakulatai az iraki városokból, 2011 végére pedig az egész országból. (Ugyanakkor egyelőre az idei év végén lejáró mandátum meghosszabbításán dolgoznak; január 1-jétől nincs jogalapja a hadseregnek az országban tartózkodásra.) Másfelől a Bush-kormány siralmas, évtizedek óta példátlan államháztartási mérleggel zár majd, mintegy 10 ezer milliárd dolláros adóssággal, és félmilliárdos költségvetési hiánynyal. A harmadik ok a pénzügyi válság, illetve a 700 milliárdos mentőcsomag miatt különösen megterhelt büdzsé. - Számítunk arra, hogy a mentőöv lefelé nyomja majd a védelmi költségvetést - írta ügyfeleinek a minap a Merrill Lynch egy iparági elemzője, akit a The Washington Post idéz.

A Pentagon a Clinton-éra utolsó évében, 2000-ben 361 milliárd dollár felett rendelkezhetett; a háborús kiegészítéseket csak a rákövetkező évben tették hozzá. A védelmi büdzsé először az iraki háború nyitóévében, 2003-ban lendült túl az 500 milliárd dolláron, és az idén tetőzött 672 milliárddal. Jövőre 600 milliárd alá esik az összeg. Megkurtíthatják a Boeing új generációs csodafegyverekből, harcjárművekből, robotokból álló programcsomagját, amelyet sokan eddig is túl drágának tartottak. Búcsút mondhat a védelmi tárca a Lockheed Martin F-22-es harci gépeinek, a cég pedig a bevételnek. A katonai kérdésekben elkötelezett John McCain republikánus elnökjelölt is 160 milliárdot takarítana meg a nehézfegyverzeti beszerzéseken. A Northrop Grumman és a General Dynamics egy-egy haditengeralattjáró sorsa, öszszesen négymilliárd dollár miatt aggódhat. A Pentagon egy nemrég nyilvánosságra került belső tájékoztatója szerint egyébként az Washingtonnak a közeljövőben nem annyira hagyományos háborúkra, hanem "közép-amerikai típusú", zűrzavaros területeken történő rendteremtésre kell felkészülnie.

A Post részletezi az új haditechnikát, amire a kongresszus viszont már rábólintott. Húsz F-22-es vadászgépre, illetve tizennégy F-35-ös (Lightning II) közös csapásmérő harcigépre 3,4 milliárd, illetve 6,3 milliárd dollárt hagytak jóvá. C-17-es (Globemaster III) nehéz szállítógépekre egy többéves program keretében 319 milliót különítettek el. Ez az egyetlen, gyártás alatt lévő sugárhajtásos katonai szállítógép, és több százra lesz szükség belőle. A Boeing FCS komplex programja (Jövőbeli Harcrendszerek) évtizedek alatt 160 milliárdba kerül majd, egyelőre 3,6 milliárd van rá. Két és fél milliárdért egy DDG-1000 Zumwalt osztályú rombolóhoz, illetve a partszakaszi műveletekre kifejlesztett két LCS-hajóhoz jut hozzá a haditengerészet.

Elszálló üzletek - egy F-22-es a kaliforniai Andrews légibázis felett
Elszálló üzletek - egy F-22-es a kaliforniai Andrews légibázis felett
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.