Letelepítik a nomád tibeti pásztorokat

Kína félmillió tibeti származású, de Szecsuan tartományban élő nomád pásztor letelepítésére készül.

A helyi párt- és állami vezetés által irányított, mintegy háromnegyed milliárd dollárba kerülő művelet nem részletezi, milyen módon veszik rá az időtlen idők óta vándorló pásztortársadalmat életformája feladására - erőszakkal, vagy önkéntes alapon. Arra sincs válasz, a letelepített, falulakóvá tett pásztorok miből fognak élni, mert a vándorló állattartás a régió éghajlati-földrajzi körülményei miatt alakult ki. Télen a pásztorok nyájaikkal együtt védett zugokba húzódnak, míg nyáron folytonosan mozogva felkeresik a legbővebben termő legelőket. Hasonló letelepítési terveket indít el a pekingi vezetés más, tibetiek által lakott tartományokban, így Csinghajban és Kanszuban is. A Kínában élő mintegy hatmillió tibetinek csak kisebb része, mintegy 2,5 milló él a Tibeti Autonóm Területen (Lhásza fővárossal).

Mind a tibeti emigráns szervezetek, mind nemzetközi emberjogi testületek bírálják a kínai párt- és állami vezetés letelepítési tervét, miközben a másik oldal, Peking méltatja a beruházásokat, a ráfordított anyagi eszközök nagyságát, mint a tibetiek integrációját előmozdító cselekedeteket. A terv kritikusai attól tartanak, hogy annak végrehajtása előmozdítja a tibeti önállósági törekvések szétforgácsolását, a hagyományos életforma felszámolását. A kormánytisztviselők pedig kiemelik, hogy a nomádok körében gyakori súlyos betegségeket, a tbc-t, a krónikus megbetegedéseket a tervezett pásztorfalvakban létrehozandó orvosi ellátási hálózat révén visszaszorítják. A letelepülő pásztorok gyerekei iskolákba járhatnak, megnyílik előttük a felemelkedés lehetősége, amit eddig a vándorló életmód nem tett lehetővé.

A kínai központi hatóságok Lhászában is nagyszabású szociális építkezési programot indítanak, hogy megnyithassák az elzárt várost a tömegturizmus előtt, egyben telepeseket hozzanak be Kína más, túlnépesedett részeiről a ritkán lakott óriási kiterjedésű tibeti fennsíkra. A már odatelepített kínaiak (hanok és muzulmán huik) elsősorban a földművelés megvalósításában segédkeznek, amely nem jellemző az erre éghajlati okok miatt kevésbé alkalmas Tibetre. A központi pekingi kormány vasúttal köti össze Lhászát Kína többi részeivel és fejleszti a közúthálózatot is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.