Ez utóbbi sok tízezer perre adott okot Romániában, a volt tulajdonosoktól ingatlanjaikat számos esetben jogcím nélkül vették el, vagy az állam be sem jegyezte tulajdonjogát a telekkönyvbe. A román bíróságok kényük-kedvük szerint döntöttek ezekben a perekben. Volt olyan bérlő, akit a bírók jóhiszemű vásárlónak kiáltottak ki, annak ellenére, hogy a volt tulajdonos végrehajtó által figyelmeztette: ne vásárolja meg a lakás, mert arra tulajdonosként igényt tart. De volt olyan is, akit rosszhiszeműnek ítéltek, pedig soha senki nem szólt neki, hogy az általa az államtól megvásárolt ingatlan nem az állam jogos tulajdona.

Mindezek a tetszőlegességek, a restitúciós jogszabályok kétértelműsége és a joggyakorlat következetlensége oda vezetett, hogy Romániát csak az elmúlt három év leforgása alatt több mint 150 tulajdonjogi esetben marasztalta el a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (CEDO), s az országra kiszabott kártérítések összege meghaladja a 13 millió eurót. A CEDO-nál jelenleg is több ezer romániai tulajdonjogi per vár letárgyalásra, van olyan ügy is, amely négy éve benyújtott kereset ellenére el sem kezdődött. De a restitúció összevisszasága miatt Romániát a CEDO-n kívül már több európai fórum is keményen bírálta.

A képviselők most annak ellenére szavazták meg a törvényt, hogy azt korábban - éppen a tulajdonjog megsértése okán - Traian Basescu államfő visszaküldte a parlamentnek. Diana Hatneanu, a román Helsinki Bizottság elnevezésű emberjogvédő szervezet vezetője azt állítja, a képviselők által másodszor is megszavazott szöveg jog- és alkotmányellenes. Mona Pivniceru bíró, a Romániai Bírók Szövetségének elnöke ennél is tovább ment. Közölte: sokkolta őt a képviselők felelőtlen szavazata, szerinte ugyanis a jogszabály elfogadásával nagyjából vége a tulajdonjognak Romániában.

Ingrid Zaarour, a romániai restitúciós hatóság elnöke elmondta: az eddig benyújtott kérelmek mintegy felét oldotta meg mostanáig a hatóság. Kérelem pedig elég sok volt, csak a 2001-ben elfogadott, a korábbinál átfogóbb rendezést előíró jogszabály nyomán 202 ezer személy nyújtotta be visszaigénylési kérelmét. A legnagyobb felháborodást azonban az okozta, hogy az új jogszabály értelmében azokat az államosított ingatlanok bérlőiből lett tulajdonosokat is kárpótolnák, akiket az évek során a volt tulajdonosnak sikerült valamilyen módon (nemegyszer évtizedet tartó perrel) kipaterolnia a házából. Az államfő szavaival: "Roppant igazságtalanság. Fizettél az 1995/112. számú törvény alapján megvásárolt ingatlanért 15 ezer dollárt, és most az állam kártérítsen téged 300 ezer euróval."

Mivel Romániába a legszebb államosított ingatlanokat a Securitate és a nómenklatúra tagjai kapták meg, a jogaikból kiforgatottak a jogszabályt "szekuskárpótlási törvénynek" nevezik. Az államelnöknek egyetlen lehetősége maradt: hogy a jogszabályt elküldje az Alkotmánybírósághoz normakontrollra.