Az elnöki hivatal ezzel szemben a bírósági döntés jogosságát vitatja, arra hivatkozva, hogy a döntés előtt egy nappal elnöki utasítással Juscsenko felfüggesztette az ügyben eljáró bírát. Az igazságügyi tárcát vezető Nyikolaj Onyiscsuk szerint a kérdésben egyébként is csak az alkotmánybíróság foglalhatna állást. Ezzel együtt az elnöki hivatal megtámadta a bírósági határozatot, amelyről hétfőn már döntést is vár a fellebbviteli bíróságtól, amelynek épülete előtt a BJUT szervezett kisebb tüntetést.

Timosenko kormánya elzárkózott a választás megszervezéséhez szükséges pénz kiutalásától is, amire válaszul hétfőn az ukrán nemzetbiztonsági tanács utasította a kormányfőt a források biztosítására, a nap végéig határidőt adva ennek teljesítésére.

A BJUT és az elnök mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) alkotta narancsos koalíció szeptemberben bomlott fel, miután a BJUT képviselői az addig kibékíthetetlen ellenfélnek, Moszkva szövetségesének tekintett Régiók Pártjával (PR) együtt szavazott az elnöki jogkörök megnyirbálását támogató törvényekről. Bár a BJUT végül visszakozott, a koalíció nem alakult újra, a legnagyobb frakcióval bíró, Viktor Janukovics vezette PR pedig - amely főleg az orosz ajkú Kelet-Ukrajnában erős - nem talált elég szövetségest a kormánytöbbséghez, annak ellenére, hogy 175 fős frakciója a legnagyobb az ukrán parlamentben.

Bár a választások a BJUT 156 fős frakciójának gyarapodását hoznák - főleg, miután az NU-NSZ pártszövetség szétszakadt, és utóbbi tagja, élén Jurij Lucenko belügyminiszterrel a BJUT listájához csatlakozik -, elemzők szerint azonban ez nem lenne elég Timosenko kormányfői székének megőrzéséhez.

- Timosenko nem szeretne ellenzéki párt vezetőjeként nekivágni a legkorábban 2009 végén esedékes elnökválasztásoknak, hiszen ez jelentősen szűkítené mozgásterét a második ciklusra pályázó Juscsenkóval szemben - magyarázta lapunknak Vagyim Karaszjov a BJUT választást ellenző viselkedését. A kijevi politológus szerint ugyanakkor a BJUT ellenkezése már a választási kampány része, választás szinte biztosan lesz. Karaszjov azonban hozzátette, hogy az nem fogja jelentősen megváltoztatni a 450 fős rada parlamenti erőviszonyait, így fennmarad a már rendszerré váló politikai patthelyzet, amely egyelőre lehetetlenné teszi a stabil kormánytöbbség létrejöttét a 47 milliós országban. Elemzők szerint a Juscsenko által támogatott NATO-csatlakozás kérdése emiatt egyelőre le is kerül a napirendről.