Nem kell a dolgokat elsietni - mondta tegnap este Luxemburgban Bernard Kouchner francia külügyminiszter, aki hosszas diplomáciai okfejtésben magyarázta el, miért döntöttek úgy a tegnapi tanácsülésen, hogy várnak még egy kicsit az Oroszországgal folyó partneri tárgyalások felújításával. A francia közvetítéssel létrejött augusztusi és szeptemberi orosz-grúz megállapodások végrehajtásáig felfüggesztették az eszmecseréket Moszkvával, ám a csapatvisszavonás határideje október tizedikén lejárt. Az uniós megfigyelőmisszió természetesen jelen volt a térségben, aminthogy Kouchner maga is megszemlélte a helyzetet. A tegnapi külügyi tanácsi ülésről kiadott közlemény azonban finoman érzékelteti, hogy éles viták folyhattak, egyes tagországok ugyanis eleve ellenzik a tárgyalások folytatását, mások viszont hajlékonyabbak lennének.

Így olyan szöveget fogadtak el, amely üdvözli, hogy az orosz csapatokat visszavonták a Dél-Oszétiával és Abháziával határos térségből, de ezt fontos további lépésnek tekintik az augusztusi és szeptemberi alku végrehajtásában. Vagyis nagy az elégedettség, de nem teljes.

A bökkenő az, hogy a franciák által gyorsan tető alá hozott egyezség nem tér ki valamenynyi lehetséges részletre, de kétségkívül tartalmazza, hogy az oroszoknak az augusztus hetedike előtti vonalak mögé kellene visszatérniük. Ám közben Moszkva elismerte a két terület függetlenségét, növelte csapatai létszámát, s ezzel új helyzetet teremtett. Bonyolítja a kérdést - ismerte el Kouchner -, hogy például Akhagori hovatartozásáról kiújult a történelmi és területi oszét-grúz vita, és ez is befolyásolja a teljes orosz csapatvisszavonás unió általi elismerhetőségét. - Abban állapodtunk meg, hogy konstruktív magatartást várunk Moszkvától a hét közepén kezdődő genfi értekezleten, mind a tanácskozás tematikáját, mind a részvevők körét illetően, s ez nagyban befolyásolja, hogy döntünk az egyéb ügyek folytatásáról a brüsszeli csúcson - mondta Göncz Kinga külügyminiszter.

A nemzetközi értekezletet a térség biztonsági helyzetének szentelik. Az unió szeretné elkerülni még annak a látszatát is, hogy áldását adná Dél-Oszétia és Abházia orosz elismerésére, Moszkva viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett területekről is érkezzenek küldöttek.

A várakozás arra, hogy Moszkva megfelel-e az unió kívánságának és építőjellegű magatartást tanúsít-e, eltarthat novemberig, a nizzai EU-Oroszország csúcstalálkozóig, ezt viszont nem vették le a napirendről, csak az egyébként is évekre tervezett partneri egyezkedés kezdete tolódhat ki.

Grúzia támogatásának hangoztatása mellett hat hónapra felfüggesztették az egyébként sem hatékony szankciókat Fehéroroszország ellen, s kedvezően nyilatkoztak a párbeszéd élénkítéséről Üzbegisztánnal is.

Az uniós csúcs azonban kiemelten foglalkozik majd a pénzügyi válsággal, méghozzá a vasárnapi euróövezeti találkozó szellemében, kérve a huszonhetek áldását az egységes, de nemzeti mentőakciók végrehajtásához. Göncz Kinga lapunknak elmondta: szó lesz a klímacsomagról is, amely a globális krízis fényében mindinkább túl ambiciózusnak látszik sok tagország számára. A cél az, hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás. Magyarország azt a régebben hangoztatott véleményét kívánja újfent kifejteni, hogy a tervezet főbb számai helyeselhetőek, de a részletek aránytalanságokat takarnak, főként a kelet-európai országoktól követelnek másokhoz képest nagy áldozatokat. A vita homlokterében az áll, hogy 1990-hez, vagy 2005-höz képest mérséklődjék-e CO2-kibocsátás. Magyarországnak az előbbihez fűződik érdeke, hiszen a rendszerváltás után a nagyipar eltűnésével a melegházhatású gázok kibocsátása is megcsappant.

A gondterhelt Kouchner