A partneri viszonyt kialakító tárgyalások felújításáról kell döntenie ma az uniós külügyminiszterek tanácsának. A luxemburgi összejövetelen meghallgatják Bernard Kouchnert, a francia diplomácia vezetőjét, aki a francia elnökség nevében a hét végén Grúziában járt, hogy az EU megfigyelőinek gyűrűjében maga is megszemlélje, visszavonultak-e az orosz csapatok a párizsi közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodások szellemében, s ha igen, neki lehet-e veselkedni a partneri kapcsolatokat szabályozó új szerződés szövegezésének.

Az előjelek arra utalnak, hogy igen. Kouchner ugyan pénteken még hangoztatta fenntartásait, de végül ő is, és Javier Solana külügyi főképviselő is üdvözölte az oroszok visszavonulását, s alighanem ezt megteszik a huszonhetek külügyminiszterei is. Igaz, majdnemhogy az utóbbi évek szokásainak megfelelően, a lengyelek, a baltiak és a svédek elégedetlenek. Azt mondják, még ha Moszkva vissza is vonja erőit az augusztus hetedikei állások mögé, közben újabb csapatokat küldött Dél-Oszétiába és Abháziába, ahol most már mintegy hétezer katona állomásozik. A konfliktus előtt elég volt két-háromezer békefenntartó is. A tagállamok zöme viszont arra hivatkozik, hogy a francia közvetítéssel elért alku a csapatok létszámáról nem rendelkezik, csupán a visszavonás területi feltételeiről.

Az utóbbi napokban diplomáciai források értésre adták, nem akarják, hogy újra a lengyel tiltakozás foglya legyen az orosz viszony. November közepén Nizzában megtartják az EU és Oroszország csúcstalálkozóját, addig el kell készülnie a bizottsági elemzésnek is arról, hogy miként is kellene kinéznie ennek a kapcsolatrendszernek.

Szerdán kezdődik aztán az uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozója, amelyet a globális pénzügyi válság beárnyékolja ugyan, de nem annyira, hogy ne lássanak el Moszkváig és Tbilisziig. S szerdán nyílik szakértői szinten - ideértve Dél-Oszétia és Abházia küldötteit is - a genfi értekezlet a térség rendezéséről, az említett vitatott területek biztonságáról. Évekig tartó folyamat indul meg, mondják Brüsszelben.

Az orosz viszonyt övező vita ellenére, a múlt héten Párizsban "a normális üzletmenet" légkörében energiatalálkozót rendeztek, ahol Andris Piebalgs uniós biztos arra biztatta az európai befektetőket, hogy vigyék pénzüket az orosz olajiparba, mert így mindenki jól jár. Ezzel egy időben Evianban, a világpolitikai fórumon Sarkozy francia és Medvegyev orosz elnök találkozott. Utóbbi ismét sürgette az új európai biztonsági rendszer kialakítását, a helsinki egyezmény megújítását. Francia részről nem zárkóztak el, de jelezték: az Egyesült Államokat is be kell vonni a tárgyalásokba.

Brüsszeli elemzők az utóbbi napokban rámutattak: az a tény, hogy Moszkva láthatóan a feszültség enyhítésére törekszik, azt is tükrözi, hogy a nemzetközi pénzügyi válság súlyosan érintette Oroszországot, ahonnan menekült a külföldi tőke. A bizalom helyreállításának pedig a grúz rendezés is része lehet.

Francia békefenntartó csendőrök néznek farkasszemet egy orosz katonával