Az ilyen akciókra az egyes tagországok adhatnak külön engedélyt Afganisztánban állomásozó csapataiknak.

Mákellenes művelet

Ez nagy változás a NATO-vezette afganisztáni misszió eljárásában: hiszen eddig a kábítószer-kereskedőkkel kapcsolatban az "élni, és élni hagyni" magatartás volt jellemző a csapatokra. A NATO a sok földműves egyetlen megélhetését jelentő mákföldeket is békén hagyta egy idő után. Kiderült, így csak megutáltatják magukat a néppel. Ezzel együtt Washingtonban - ahogy más NATO-fővárosban is - meglehetősen pontosan informálódtak arról, hogy Wali Karzai, Hamid Karzai afgán elnök Kandahárban élő testvére igazi drogbáró. Németország és Spanyolország vonakodott is belemenni az új megegyezésbe, hiszen ahol az ő csapataik állomásoznak, ott sikerült békés együttélést kialakítani az afgán hadurakkal, politikai elittel, akiknek bevételeit nem firtatták. Ám ez még a magyaroknak is jelenthet gondot a baghlani Andarab-völgyben.

Az afganisztáni stratégiát zavartan kereső NATO is belátta, hogy a táliboknak amerikai adatok szerint évente 60-80 millió dollár, az ENSZ szerint évi 100 millió dollár bevételt hozó drogüzletet "békén hagyva" nem lehet Afganisztánból működő államot faragni. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) vezetője, Antonio Maria Costa régi vesszőparipája, hogy a tálibok, vagy a kábítószer-kereskedők több tonna ópiumot tartanak vissza. 2007-ben Afganisztán 8200 tonna ópiumot állított elő, a világ az elmúlt években viszont csak négyezer tonnát fogyasztott, tehát vannak tartalékok - mondta az UNODC olasz vezetője korábban a BBC-nek. A kereskedők feltehetően nem akarják, hogy csökkenjen az ópium piaci ára, de komoly veszély, hogy a két évig tárolható, több száz millió dollár értékű ópiummal nagyobb terrortámadásokat is finanszírozni lehet.

Afganisztán a világ ópiumának 90 százalékát adja. De az afgán társadalmat pusztítja is ez. 2005-ös ENSZ-adatok szerint a (feltehetően) 25 milliós országban egymillió ember drogfüggő. Bankrendszer híján az ópium hitellé, fizetőeszközzé vált. A kábítószer-kereskedők a mákmagokat hitelbe adják a földművesnek. Előfordult, hogy a földműves gyermekét (legtöbbször lányát) eladja, ha a mákföldek hivatalos felszámolása miatt nem tud fizetni.

Ijesztő képet fest a The New York Times által nyilvánosságra hozott titkos amerikai jelentéstervezet is, mely szerint Afganisztán egyre inkább káoszba süllyed. A Nemzeti Hírszerzési Értékelés azt is állítja, hogy a Karzai kormányát uraló korrupció és a szomszédos Pakisztánból induló támadások aláásták a kabuli kormány egyébként is csekély hatalmát. A Fehér Ház nemrég az afganisztáni stratégia felülvizsgálatára kérte az amerikai minisztériumokat és hírszerző szolgálatokat. A NATO-nak is nagy szüksége lenne Afganisztán-stratégiára, melyből kiderülne, mi a cél a közép-ázsiai országban. Hiszen győzelemről beszélni Afganisztánnal kapcsolatban botorság.

A NATO európai főparancsnoka, John Craddock tábornok - a kábítószer-ellenes tevékenység lelkes támogatója - egyébként újabb titkos listát adott le Budapesten azokkal az évek óta ismétlődő kérésekkel, amelyek a háborúhoz kellenek: több katona, több helikopter, több hírszerzésre alkalmas eszköz.