A szendvics közepe volt a háromból a két fő amerikai elnökjelölt kedd esti vitája. A republikánus John McCain és a demokrata Barack Obama ezen az egyetlen alkalmon elsősorban nem a műsorvezető, hanem a Tennessee állambeli Nashville egyetemén megjelent, előre kiválogatott, bizonytalan szavazónak mondott közönség kérdéseire válaszolt.

A másfél óra ilyenformán informális volt: a jelöltek Alannek és Cathynek szólíthatták a polgárokat - ez már a tegeződéshez közelít. Újdonság volt a szeptemberi vitához képest, hogy a két szenátor nem emelvény mögött állt, hanem mikrofonnal a kezében mozgott a "porondon": a tömzsi McCain kissé darabosan, pingvinesen, míg a langaléta Obama puhán lépdelve.

Az átlagpolgárokat leginkább foglalkoztató kérdések sorában a pénzügyi válság és az egészségbiztosítás került előtérbe. A kisember aggodalmainak helyt adva mindketten a "középosztály", a zálogjog további tömeges érvényesítésétől rettegő háztulajdonosok mellé álltak a Wall Streettel és - noha mindketten részei a fővárosi gépezetnek - Washingtonnal szemben. Ahogy a demokrata szenátor eddig legalábbis sikeresen mosta össze McCaint George W. Bushsal, a népszerűtlen elnökkel, a republikánus jelölt Obamát és "korrupt barátait" kárhoztatta. McCain felvázolta: az államnak át kellene vállalnia a törleszthetetlennek bizonyuló jelzáloghiteleket, visszamenőleg is módosítani kell ezeket.

Az adó-, illetve egészségügyi politikában kidomborodott: McCain mindenkinél adót csökkentene, míg Obama csak az "alsó 95 százaléknál", évi 250 ezer dollár jövedelemig. A vita azon ment, hogyan érinti ez a kisvállalkozásokat. A republikánus jelölt Obamával ellentétben nem támogatja az általános egészségbiztosítás bevezetését (47 millió amerikainak nincs biztosítása). Inkább ötezer dolláros adóengedményt nyújtana, hogy mindenki keressen magának privátbiztosítót.

A világpolitika az első vitához képest, amelynek elvileg a fő témája volt (de a Wall Street-i válságot nem lehetett megkerülni), most kevésbé került szóba. McCain is igen nyitottnak mutatkozott az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére: az alternatív energiafelhasználás, a napelemek és a hibridautók mellett foglalt állást. A hatás egészen addig tartott, amíg Obama meg nem jegyezte: McCain a szenátusban huszonháromszor szavazott ezekkel szemben.

A műsorvezető Tom Brokaw legjobb felvetése az volt, amikor szembesítette a Moszkva kapcsán kardcsörtetésre hajlamos elnökjelölteket Ronald Reagan egykori, még a Szovjetunióra használt szavaival. - A gonosz birodalmának tartják-e a mai Oroszországot? - szegezte nekik a kérdést. Obama anynyit vállalt, hogy az oroszok "gonoszul viselkedtek", míg a kissé homályosan felelő McCain szerint erre nem válaszolhat jól, mert ha igennel felel, úgy azt a benyomást kelti, mintha újra a hidegháború köszöntött volna be, ha pedig nemmel, akkor úgy tűnhet: alábecsüli a veszélyt. Ismét kiütközött, hogy Pakisztán kapcsán éppenséggel Obama követi a Fehér Ház politikáját, azaz Oszama bin Laden és az al-Kaida nyomába eredve keményen fellépne, ha az ország vezetése nem hajlandó erre. - Ha Irán megtámadná Izraelt, hogyan reagálna az Egyesült Államok? - kérdezte az egyik jelenlévő, akit, miután kiderült, hogy egykori katona, a veteránok szavazataira apelláló McCain nem mulasztott el vállon veregetni. - Nem engedhetünk meg még egy holokausztot - szögezte le ismét. Obama azt mondta: Irán esetében nem szabad elvetni a fegyveres beavatkozás lehetőségét, de előbb végig kell próbálni a békés megoldás módozatait.

Szűk négy héttel az elnökválasztás előtt Obama néhány százalékponttal előzi meg vetélytársát az utolsó felmérések szerint.