Izrael különösen az Iszkander-E rakétarendszerek esetleges eladása ellen tiltakozik, Moszkva szerint azonban a védelmi jellegű légvédelmi rakéták nem veszélyeztetik Izrael biztonságát. Az orosz vezetés nem tagadja, hogy a rendszer iránt Szíria és Irán is érdeklődik, megállapodást azonban nem kötöttek. Legutóbb augusztusban a Moszkvába látogató Bassár el-Aszad jelezte igényét az Iszkanderekre. A szíriai elnök szerint ez lehetne az orosz vezetés válasza a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerre. Igaz, Iszkanderek hivatalosan nem jutottak a két országba, a Kreml kritikusai szerint Ivan Szafronov, a Kommerszant orosz napilap újságírója azért lett tavaly "öngyilkos", mert tudomást szerzett a tervezett ügyletekről.

Az Iszkander rakétákra évek óta igényt tartó szíriai elnök, aki 2006 végén hárommilliárd dolláros szerződést írt alá dízel-tengeralattjárók, és repülőgépek beszerzéséről, az újabb rakéták érdekében szorosabb katonai együttműködésre is hajlandó: helyet adna Tartusz kikötőjében a Krímben 2017-ig tartózkodó orosz fekete-tengeri flottának is.

Izrael azért is kifogásolja az szíriai és iráni szállításokat, mert a fegyverek szerinte a palesztin Hamaszhoz juthatnak el. (Moszkva nem minősíti a szervezetet terroristának, két éve fogadta is a Hamaszt, külügyminiszteri szinten. Kedden pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette: a palesztin hatóság páncélozott autókat és helikoptereket kaphat Moszkvától.)

Az izraeli ellenkezést figyelmen kívül hagyása ellenére Oroszország és Izrael kölcsönös gesztust is gyakorolt: ősztől megszűnik a vízumkényszer a két ország között. (Ny. G.)