Moszkva Timosenko mögött
Pedig a győzelemként tálalt moszkvai vizit kevés konkrétumot hozott, és nagy kompromisszumokra kényszerítette az ukrán gázszektort.
Bár Ukrajna a bejelentés alapján csak három év alatt, fokozatos emelés után fog Oroszországtól világpiaci áron földgázt importálni, nem derült ki, hogy jövőre mennyiért jut földgázhoz a 47 milliós ország. Nem világos a gázimport miatt felhalmozott 1,8 milliárd dolláros ukrán adósság rendezésének módja sem.
Formálisan ugyan teljesült Timosenko követelése, miszerint az orosz Gazprom az ukrán Naftogaznak ezentúl közvetítők nélkül ad el földgázt, kihagyva a kormányfő által sokat kritizált, ukrán kriminális körökkel összefüggésbe hozott, 50 százalékban a Gazprom által birtokolt RosUkrEnergót. Ugyanakkor a csütörtökön aláírt kormányközi egyezményben Kijev vállalta, hogy a Gazprom két leányvállalata - és a RosUkrEnergo - ukrajnai beruházásait támogatni fogja a gázszektorban. Az importból kiiktatott közvetítők ellenére az ukrajnai ipari gázfelhasználókhoz a Gazprom továbbra is a Naftogaz megkerülésével juthat el, leányvállalatán keresztül.
A moszkvai találkozó alapján azonban kiderült, hogy Oroszország partnernek tekinti a korábban általa sikkasztással is vádolt Timosenkót és támogatja a távolodását az ukrán államfőtől valamint a mögötte álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelemtől (NU-NSZ). Erre utalt Putyin közvetve Juscsenkót kritizáló megjegyzése, Ukrajna Grúziába irányuló fegyverexporjáról, amely hozzájárult ahhoz, hogy Tbiliszi fegyveres akciót indított augusztusban Dél-Oszétia és az ott szolgáló orosz békefenntartókkal szemben. Timosenko "abszolút stratégiai partnernek" nevezve Oroszországot elhatárolódott a fegyverügylettől, kijelentve, hogy az nem kormányfői, hanem elnöki kompetencia.
Ennek ellenére pénteken Timosenko csatlakozott Juscsenko elnöki nyilatkozatához, amely elítéli Oroszországot Dél-Oszétia és Abházia egyoldalú elismerése és ezzel Grúzia területi egységének megsértése miatt. Ez a gesztus a BJUT és az NU-NSZ korábban felbomlott "narancsos koalíciójának" felújítása felé tett lépést is jelentheti, noha korábban már az sem volt kizárt, hogy a BJUT a Moszkvához közelebb állónak tekintett - a kelet-ukrajnai orosz ajkúak támogatását élvező - Régiók Pártjával köt szövetséget, miután a két párt közösen szavazott az elnöki jogkört gyengítő törvényekről. (Ez vezetett az NU-NSZ kilépéséhez a koalícióból.)
A hét végén azonban az elnöki helyett a parlamentáris köztársaságot erősítő törvényekre kiadott államfői vétót az NU-NSZ támogatása mellett épp a BJUT szavazataival hagyta jóvá a parlament. Az újabb narancsos koalíció létrehozásáról folyó tárgyalások azonban a hét végén nem vezettek eredményre. Kudarc esetén Juscsenko - aki a koalíció felújítása mellett foglalt állást - már szombatra a parlament feloszlatását ígérte, végül azonban keddre halasztotta a döntését az új választások kiírásáról. Ez azonban a felmérések szerint a BJUT további erősödését hozná, mivel az Oroszországgal jobb kapcsolatokat váró kelet-ukrajnai választók egy része is mellé állhat.
Megkezdte az orosz hadsereg a grúziai ütközőzónából való kivonulását. Az ellenőrző pontok felszámolása után a területet az orosz erők október 10-ig adják át az EU kétszáz megfigyelőjének az augusztusi grúz-orosz fegyveres konfliktus után Nicolas Sarkozy francia és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által kötött egyezménynek megfelelően. A térségben 17 éven át békefenntartóként jelen levő orosz erők azonban európai uniós szemszögből nem hagyják el Grúziát: Abháziába és Dél-Oszétiába vonulnak, amelyeket Moszkva egyoldalúan függetlennek ismert el augusztus végén, miután a grúz hadsereg megkísérelte a Tbiliszi által szakadárnak minősített Dél-Oszétia visszafoglalását. A két területen az orosz hadsereg már az új - sem az EU, sem Grúzia által el nem ismert - államokkal kötött szerződésekkel rögzítette jelenlétét. (Ny. G.)
