Az Európai Bizottság biztatására az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok háromszáz szempont szerint csoportosították az adatokat, a népesség változásától egészen az autólopások számáig. A vizsgálatba 321 uniós és 36 EU-n kívüli (norvég, svájci, török) várost is bevontak.

Elég meglepő eredményeket hoztak a feldolgozott adatok. Az unió lakosságának háromnegyede legalább ötezres lélekszámú városokban él, az urbánus lakosság életminőségének javítása tehát mindenütt a politika középpontjába kerül.

A leggyorsabban növekvő város a holland Almere, amelyet csak 1984-ben alapítottak Amszterdam demográfiai tehermentesítésére. És itt van a legtöbb gyermek is. A tíz leggyorsabban bővülő városból azonban öt Törökországban található, míg Almere mellett még a szintén holland Utrecht, a spanyol Palma de Mallorca és Murcia, illetve a német Lipcse verekedte be magát az élmezőnybe.

Európa-szerte sok városnak csökkent a lakossága, részben az uniós elvándorlás, részben a kertvárosokba költözés miatt. Budapest is közéjük tartozik, akárcsak Lisszabon vagy Porto. A legfiatalabb lakossággal az említett új holland város társaságában brit, norvég és portugál települések büszkélkedhetnek. Megdöbbentő viszont, hogy az idős lakosságú városok sorában (ahol a hatvanöt év felettiek részaránya húsz százalék feletti) az első tízből kilenc olasz: Trieszt, Genova, Bologna, Firenze, Velence, Cremona, Ancona, Torino és Milánó. A listára még Lisszabon került fel.

A legmagasabb munkanélküliséget lengyel városokban mérték, Radomban harmincszázalékos a ráta. Az első tízben hét lengyel város, de akad két belga is: Charleroi és Liege (28 és 25 százalékkal). A városokon belül is óriási különbségek alakulnak ki, egyes kerületekben háromszor-négyszer annyi munkanélküli lehet, mint a kellemesebb lakóövezetekben. Az unió a regionális fejlesztési alapból kínál forrásokat az elgettósodás megállítására.

A brit, holland, dán és svájci városokban a foglalkoztatottak csaknem száz százaléka valamely szolgáltató ágazatban - pénzügyek, egyetemi kutatás - dolgozik. A legkevesebb munkanélkülit Luxembourgban, illetve néhány norvég városban tartják nyilván.

A legtöbb lakásbetörést Brüsszelben követik el, aztán jön London és Amszterdam. Budapesten e bűnesetek száma csak a harmada a brüsszelinek, ezer lakosra 3,9 jut - ugyananynyi, mint Rómában. A 2006-2007-ben készült felmérés szerint az autólopásokat illetően az itáliai várások vezetnek, az első tízbe hét került be (Caserta, Catania, Nápoly, Torino, Róma, Milánó és Catanzaro). A másik három város brit (Manchester, Nottingham és Kingston-upon-Hull).

A legtöbb esőt a német Halle és Köln kapja, meg néhány brit és ír város, a legszárazabb a portugáliai Faro. Az ember teremtette környezet már más kérdés: Drezda és Frankfurt például a városi szemét nyolcvan százalékát képes újrahasznosítani, Brüsszel a kilencven százalékát elégeti. Budapest viszont azon várások közé tartozik, amelyek telepeken tárolják a szemét nagy részét, igen kis hányadát hasznosítják újra, és mintegy harminc százalékát égetik el. Ilyenek a lengyel városok is, és meglepő módon London teljesítménye sem sokkal jobb.

S végül, de nem utolsósorban: a legtöbbször a luxembourgiak járnak moziba, ezer lakosra 15,6 látogatás jut. Őket követik a párizsiak, de jól teszi a filmszakma, ha nagyon figyel a spanyolokra is. Az első tíz városba (Luxembourg és Párizs) mellett nyolc spanyol jutott be, ezer lakosonként legalább tizenkét jegyváltással.