Lisszabon után Budapest lesz a névadó?

Mi a közös egy spanyol, egy belga és egy magyar diplomatában? A 2010-2011-es EU-elnökség, amelyből mindhárom tagállamra fél év jut, a célokat viszont előre, közösen kell meghatározni. - Körvonalazódik az egyetértés a főbb tartalmi elemekről - mondta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, miután Madridban tárgyalt spanyol és belga kollégájával.

 

 

A trió tizennyolc hónapos, úgynevezett közös elnöksége 2010 januárjától 2011 júliusáig tart: Magyarország 2011-ben áll majd hat hónapig az unió élén. A magyar diplomata szerencsésnek mondta, hogy a három ország eleve hasonlóan vélekedik az EU jövőjéről, így arról, hogy a közösségi együttműködésnek a gazdaságin kívül igenis van politikai perspektívája. Izgalmasnak ígérkezik a három elnökség abból a szempontból is, hogy számos uniós program éppen ekkor fut majd ki, és ebben az időszakban kell majd megújítani őket, illetve új célokat megfogalmazni.

A lisszaboni stratégia például 2010-ben véget ér, és várhatóan 2011 márciusában, éppen a magyar elnökség alatt indulhatna el az akár budapesti stratégiának nevezhető folytatás. Madrid, Brüsszel és Budapest egyetért abban, hogy az európai szociális értékek megőrzése és a versenyképesség erősítése egyformán fontos, így várhatóan az oktatás, a tudásalapú társadalom fejlesztése lesz az egyik cél. (Más kérdés, hogy a lisszaboni stratégiát is sok kritika érte, amiért nem járult hozzá eléggé a hatékony Európa megteremtéséhez. - A szerző megj.)

Fontos feladat lesz egy közös energia- és klímacsomag elfogadása is (itt az energiahatékonyság lesz a varázsszó) - ehhez azonban szükség van 2009-ben egy sikeres koppenhágai konferenciára, amely megalapozza a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utáni helyzetet. Az európai polgárok biztonságérzetét növelve folytatni kell a bel- és igazságügyi együttműködést, de Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni térséghez is valószínűleg 2011-re esik majd: ehhez időben bővíteni kell a számítógépes rendszert is.

Nincs kizárva, hogy ugyanebben az évben (2011) csatlakozik az EU-hoz Horvátország, és mindenképpen foglalkozni kell a Nyugat-Balkánnal és a szomszédságpolitikával. Itt a spanyolok várhatóan a mediterrán, a magyarok pedig a kelet-európai dimenziót szeretnék majd erősíteni, de Iván Gábor szerint ez nem okoz majd konfliktust. Nem elhanyagolható szempont, hogy a magyar elnökség alatt kezdődhet meg a vita az EU következő, 2013 utáni költségvetés kereteiről, konkrétan a mezőgazdasági és strukturális-kohéziós alapok sorsáról.

Bár 2010 ma még messzinek tűnik, a trojka máris szorosan együttműködik, mert a közös program egyeztetését jövő márciusban meg kell kezdeni az európai intézményekkel. Az államtitkár bízik benne, hogy a terveket nem írja felül egy esetleges kormányváltás 2010-ben vagy előbb: integrációs ügyekben általában jellemző az ötpárti együttműködés - emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz által olykor szorgalmazott "magyar EU-program", a kisebbségek védelme szóba került-e tárgyalásokon, nemmel felelt. - A magyar fél évben biztosan lesz valamilyen magyar elem, ami emlékezetessé teszi az elnökségünket, de bármi legyen is ez, illeszkednie kell a tizennyolc hónapos közös programhoz - közölte Iván Gábor.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.