Már megfigyel az Európai Unió Grúziában
Mindenhova eljutottak, ahova tervezték - mondta Tbilisziben Javier Solana uniós külügyi főképviselő, aki az EU-misszió szerdai nyitányára érkezett Grúziába. Az összesen több mint háromszáz fős, huszonkét EU-tagország felajánlása nyomán létrejött megfigyelői csoport vezetője azonban úgy nyilatkozott a tevékenység első napján, hogy az oroszokkal kialkudott politikai egyezséget a helyszínen mintha másképp értelmeznék az orosz katonák. A Reuters tudósítója látott olyan megfigyelői csoportot, amelyet az oroszok visszafordítottak.
Ám ahhoz képest, hogy az utóbbi napokban még vita folyt arról, a megfigyelők beléphetnek-e az ütközőzónákba, tegnap már valóban elhárult ez az akadály. A fegyvertelen uniós szakértők és rendőrök azonban nem mehetnek be a Moszkva által független államként elismert, több mint hétezer főnyi orosz fegyveres erőt állomásoztató Abháziába és Dél-Oszétiába. Feladatuk arra szorítkozik, hogy az orosz csapatok visszavonását megfigyeljék, akárcsak a grúz rendőrök visszatérését a kérdéses zónába. A megfigyelőket négy csoportba osztották, a magyarok Potiba mennek.
Az ellenséges erőknek a francia EU-elnökség által közvetített megállapodás szerint október 10-ig kellene az augusztus 7-i vonalak mögé viszszatérniük. Ami az orosz csapatmozgást illeti, ettől is függ, hogyan alakítja az unió a viszonyát Moszkvával. Az utóbbi hetekben többen és többször elmondták Brüsszelben, hogy Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, amellyel a partneri kapcsolatokat fenn kell tartani, de a tárgyalásokat az új szerződésről felfüggesztették a megfigyelői misszió időszakára.
A novemberre tervezett EU-Oroszország csúcstalálkozóig át akarják értékelni a Moszkvához fűződő viszonyt, és a munkával a tanács az Európai Bizottságot bízta meg. Ennek a töprengési folyamatnak mindenképpen része az energiafüggetlenség növelését célzó lépéseknek a kialakítása. Ám ez kényes kérdés a tagországok igencsak eltérő kitettsége és az Oroszországgal megkötött (például német) szállítási, csővezeték-építési megállapodások miatt. Értesüléseink szerint a gondolkodás középpontjába került, hogyan lehetne felgyorsítani az Oroszországot elkerülő Nabucco gázvezeték fejlesztését, akár uniós pénzek bevonásával.
A gondolkodás másik vonulata a keleti partnerségi program ösztönzése, de ennek részleteivel az év végéig kellene előállnia a brüsszeli bizottságnak, amely úgy véli, hogy van még idő. A programnak mindenképpen része azonban Grúzia, amelynek az EU 500 millió eurót már odaígért újjáépítésre és reformokra. Október 22-én Brüsszelben nemzetközi donorkonferenciát is rendeznek, hogy még több pénzt pumpáljanak Grúziába, amelynek politikájáról és az orosz viszályban viselt felelősségéről megoszlanak a vélemények az unióban - de nem akarják elmulasztani Grúzia demokratizálásának és piacgazdasági átalakításának az esélyét sem.
