Globális marseille-i étlap
Az Európai Unió ugyan elismeri, hogy India olyan felemelkedő demokratikus nagyhatalom, amelynek a nemzetközi ügyekbe nagyobb beleszólást kellene adni, de a tagországoknak még nem sikerült közös nevezőre jutniuk, támogassák-e Újdelhi állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ezt a kérdést így nem is feszegették a Marseille-ben tegnap megrendezett, s immár kilencedik csúcstalálkozón. Nicolas Sarkozy francia elnök, mint az unió soros elnöke, illetve José Manuel Barroso bizottsági elnök és Javier Solana külügyi főképviselő fogadta Manmohan Szingh indiai miniszterelnököt, akivel meg is egyeztek abban, hogy öt év alatt megkétszerezik, azaz bő százmilliárd euróra növelik a kereskedelmi forgalmat. Tekintve, hogy 2000 és 2007 között az árucsere 25 milliárdról 55 milliárdra emelkedett, ez nem is túlzottan ambiciózus cél. Ennek jegyében jogi értelemben összesimították az Indiával fennálló huszonhat kétoldalú polgári repülési egyezményt, azaz a légi forgalom is szárnyalhat a jövőben.
India 2009 végéig szeretné aláírni a szabad kereskedelmi megállapodást az unióval. Sarkozy azt ígérte, felgyorsítják az egyeztetést. A cél kiegyensúlyozni, hogy miközben az EU India első számú kereskedelmi partnere, Újdelhi ugyanakkor csak a kilencedik helyen szerepel az EU partnereinek sorában.
A csúcs a globális ügyeknek szentelte figyelmét. Az afgán és pakisztáni helyzetnek, illetve a terrorizmusnak - utóbbit mindkét részről minden formájában elítélték, és sürgették az ENSZ-konferencia összehívását. A dohai kereskedelmi forduló befejezését is szorgalmazták, bár mindkettőjüknek nagy része van az eddigi kudarcban. Az EU megerősítette, hogy kitart energia- és klímaprogramja mellett, vagyis szeretné a károsanyag-kibocsátást legalább húsz százalékkal csökkenteni 2020-ig. Ezzel India is egyetértett, akárcsak azzal, hogy a jövőre esedékes klímakonferencián globális alkut kellene kötni, s a üvegházhatást kiváltó gázok termelését ötven százalékkal mérsékelni 2050-ig.
Az élelmiszerárak emelkedését is szeretnék akadályozni, s támogatták nemzetközi értekezlet összehívását a pénzügyi válság áttekintésére.
Az indiai kormányfő ma a francia fővárosba megy, ahol a kétoldalú találkozón az atomenergia békés felhasználásáról készül üzletet kötni. Párizsban abban bíznak, hogy indiai atomreaktorok építésére a francia cégek húszmilliárd euró értékben kapnak megbízást. Hírügynökségi értesülések szerint a megállapodás 15 évre szólna.
Az amerikai törvényhozás képviselőháza vasárnap nagy többséggel szavazta meg az USA és India közötti atomegyezményt, amelynek értelmében Újdelhi polgári célú nukleáris technológiát vásárolhat az Egyesült Államoktól. A szenátus külügyi bizottsága is megadta már a jóváhagyást, de a plénumé még hátravan. Az egyezmény fogadtatása ezzel együtt ellentmondásos. Kritikusai szerint gyengíti a nemzetközi atomsorompó-egyezményt, hozzájárul a nukleáris technológia terjedéséhez, lovat adva Irán, Észak-Korea, Venezuela alá is. Nem beszélve India térségbeli nagy riválisára, Pakisztánra gyakorolt hatásáról; Iszlámábád hasonló megállapodást szeretett volna aláírni, ám Washingtonban ezt elutasították. Ez a pakisztániakat Kína mellé állíthatja. Az amerikai-indiai egyezménynek ugyanakkor - néhány, jellemzően helyből atomellenes ország ellenkezése mellett, és komoly viták után - néhány hete zöld utat adott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Annál is inkább, mivel a megállapodásnak része, hogy az indiaiak különválasztják polgári és katonai célú nukleáris létesítményeiket, és előbbieket a NAÜ ellenőrzése alá helyezik. A többségi érvelés szerint India, noha 1974, első nukleáris kísérletei óta nem csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, azóta is felelős magatartást tanúsított. (Washingtoni tudósítónktól)
