Jöhet, akire szükség van
A munkaerő-kínálat pótlása miatt kívánatos, de egyben súlyos társadalmi feszültségeket szülő bevándorlás szabályozását tűzte ki egyik céljául a második fél évben az unió elnökségét adó francia diplomácia. Kipuhatolta a tagországok véleményét, s olyan szerződéstervezettel állt elő, amely jórészt mindenkinek a tetszését elnyerte. Az ilyen átfogó uniós kezdeményezések iránt kevéssé fogékony britek is csak méltatni tudják a franciák erőfeszítéseit. Örvendezésük oka azonban éppen az, hogy az EU nem szól bele a tagországok ügyeibe, nemzeti hatáskörben hagyja az ügyintézés zömét, de európai szinten mégis összhangot keres, hogy azonos elvek alapján járjanak el a huszonhetek, ha tartózkodási és munkavállalási engedélyt, kiutasítási végzést adnak ki, vagy menekültügyi kérdésben döntenek.
Mint Fazekas Judit igazságügyi szakállamtitkár lapunknak elmondta: a tagországi munkaerőigényeket figyelembe vevő legális bevándorlás rendezése, az illegális visszaszorítása és a menekültügy kezelése adja a tegnap elfogadott szerződéstervezet gerincét. Hozzátette: munkaerőt elsősorban az unión belül keresnek a tagországok, s ha ez nem jár sikerrel, akkor lehet kívülről bevándorlókat fogadni. Az illegális bevándorlást - nyolcmillióra becsülik az unióban az engedély nélkül tartózkodók számát - egyrészt például a határőrizet korszerűsítésével, illetve a származási országokkal kialakítandó jobb együttműködés, a számukra nyújtott támogatás révén igyekeznek megszűrni. S érvényesül azon elv, hogy Európa nem zárhatja be kapuit a menekültek, az üldözöttek előtt.
A bevándorlási paktum az októberi EU-csúcs elé kerül, s jóváhagyása esetén a következő öt évre megszabja az unió bevándorlási politikáját, a bizottság ebben a szellemben kezdeményez majd jogi lépéseket.
A francia javaslatnak fontos, de vitatott része ugyanakkor a kék kártya bevezetése. Ez a felvetés irányelv alapjául szolgál, s nincs benne a bevándorlási paktumban. A kék kártyával az EU a magasan képzett munkaerőt csábítaná. Élénk vita után tegnap úgy döntöttek a miniszteri tanácsban, hogy a kártya hatálya az egész unióra terjedjen ki, ha előzően valamely tagországban már volt 18 havi tartózkodás. Vonatkozzék az egész családra, azaz a házastárs is vállalhasson munkát.
Kodifikálni nem egyszerű azonban, hogy ki a magasan képzett szakember. A tagországok a fizetés alapján határoznák meg, ki tartozhat ebbe a kategóriába. Az alapelv: akik a nemzeti statisztikai hivatalok által kimutatott átlagjövedelem másfélszeresét kapják. Felmentést is kérhetnek a tagállamok, hiányszakmákban elegendő lehet az 1,2-szeres fizetés is.
Különösen a schengeni övezet kialakítása óta a bevándorlás valóban európai kérdéssé vált. A szelektív bevándorlási rendszer kialakítása nemcsak a társadalmi feszültségeket szeretné oldani, hanem választ keres a huszonhetek demográfiai kihívásaira is. Előrejelzések szerint negyvenmillió bevándorlóra lenne szükség a következő negyven évben, hogy a gazdaságok növekedni tudjanak. Az Eurostat friss adatai azt mutatják, hogy 2007-ben az unió lakossága 2,4 millió fővel, 497 millióra bővült, de e növekedés nyolcvan százalékát a bevándorlás adta. Nyolc országban, ideértve Magyarországot, csökkent a természetes szaporulat, vagyis többen haltak meg, mint ahányan születtek.
