Információhiánnyal küzdtünk
Már az első rendkívüli EU-külügyminiszteri ülésen megfogalmazódott, hogy a néhány EBESZ-megfigyelőn kívül nem igazán van hiteles információforrása az uniónak a helyszínen. Ezért is született meg azonnal a döntés, hogy százzal növeljék meg az EBESZ megfigyelőinek a számát - mondta lapunknak a külügyminiszter. Az, hogy Magyarország nem ítélte el a balti államokhoz és Lengyelországhoz hasonló eréllyel az orosz beavatkozást, a külügyminiszter szerint tudatos választás volt.
- Azt gondolom, hogy '56 miatt Magyarországnak eredendően empatikusnak kell lennie minden esetben, amikor egy nagy katonai erővel rendelkező ország és egy kisebb ország összeütközéséről van szó. A két helyzet azonban különböző. Nem szabad, hogy egy múltbeli történelmi esemény érzelmi alapon befolyásolja egy adott szituáció jelenkori értékelését. Különösen, amikor ilyen összetett konfliktusról van szó, amikor nem is rendelkezünk azonnal a megfelelő információkkal - mondta Göncz Kinga. A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar álláspont lényege, hogy szankciók és Oroszország elszigetelése helyett az EU-nak a közös energiapolitikán, a keleti szomszédságpolitikán és az egységes álláspontok kialakításán kellene dolgoznia.
Arról, hogy vajon Magyarország miért nem csatlakozott egy kelet-európai kezdeményezéshez, amely Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát támogatta volna az áprilisi bukaresti csúcs előtt, a külügyminiszter asszony úgy gondolja: Magyarország pártolja Grúzia és Ukrajna felvételét a NATO-ba, de a szervezetnek közösen kell fellépnie, a vitáknak pedig a szervezeten belül kell lezajlaniuk. Oroszországgal szemben csak egy egységes EU és NATO tud eredményeket elérni. Pontosan ez uniós, illetve NATO-tagságunk előnye, mármint hogy a mi álláspontunk is a közös véleményekben jelenik meg és válik sokkal jelentősebbé, mint ha egyedül mi, illetve néhány közép-európai országgal együtt képviselnénk - mondta Göncz Kinga, aki szerint az EU a grúz-orosz konfliktus esetében szokásaitól eltérően gyorsan, határozottan és hatékonyan lépett fel. - Világos és egyértelmű üzeneteket küldött az unió. A tárgyalási alap Grúzia területének sérthetetlensége, az azonnali tűzszünet, az orosz csapatok visszavonása - mondta a külügyminiszter.
A szakadár tartományokba azonban orosz katonák érkeznek, és Sarkozy francia elnök megállapodott az orosz államfővel: az EU garantálja, hogy Grúzia nem használ katonai erőt a két területtel szemben. - Nincs még vége ennek a történetnek - feleli a külügyminiszter asszony arra a felvetésre, hogy az EU a fent említett megállapodással elfogadja, hogy a két tartomány függetlenné válik Grúziától. Elmondta: október közepén a Genfben esedékes tárgyalásokon is szóba kerül Dél-Oszétia és Abházia státusza.
- Megbeszélések kezdődtek arról, hogy a 200 főnyi uniós megfigyelőmisszió elindulhasson Grúziába. Az Európai Unió ezt úgy értelmezi, hogy Grúziához tartozik a két szakadár tartomány is, Oroszország pedig úgy, hogy nem. Nem gondolom, hogy egy nap alatt meg lehet oldani ezt a kérdést, de nincs vége az egyeztetéseknek - mondta a külügyminiszter.
April Foley amerikai nagykövet múlt héten élesen támadta Magyarország részvételét a Déli áramlat gázvezeték megépítésében, és emiatt többekben ismét felmerült, hogy a magyar kormány és az USA budapesti nagykövetének viszonya nem felhőtlen - vetettük fel. - Nem gondolom, hogy a nagykövet aszszony személyes véleményéről vagy a magyar kormánynyal való kapcsolatáról szól ez a vita - válaszolta Göncz Kinga. - Inkább arról, hogy mást jelent több ezer kilométerről, s megint más néhány száz kilométerről nézni Oroszországot. Európa és Oroszország gazdaságilag, energetikailag összefonódott egymással, kölcsönösen függünk egymástól. Amerika más helyzetben van. Az USA számára az Oroszországgal való kapcsolat és az energia egy hosszú távú stratégia része. Számunkra szintén stratégiai kérdés, de emellett rövidebb távon gazdasági, energiabiztonsági és szomszédságpolitikai kérdés.
