A "korán kelők" márisvoksolnak Amerikában
Az ötven állam mintegy kétharmada személyesen is lehetővé teszi az előzetes voksolást, de a rendelkezések megyénként is változhatnak. Van, ahol igazolnia kell az állampolgárnak, hogy távol lesz november 4-én. Paul Gronke, a Korai Szavazás Tájékoztatási Központja részéről azt nyilatkozta: idén a szavazásra jogosultak csaknem egyharmada is "korán kelő" lehet; Coloradóban, Nevadában, Új-Mexikóban a fele, Floridában a negyven százaléka. Nyolc éve tizenöt, 2004-ben pedig húsz százalék adta le ilyen módon a voksát. A lehetőség azért is népszerű, mert sok helyütt kellemetlenül sokat kellett várniuk a szavazóknak az elmúlt két alkalommal. Mivel az elnökválasztást ténylegesen több mint tízezer helyhatóság bonyolítja le, jórészt saját zsebből, ezért - ahol a törvények lehetővé teszik - ott csak örülnek a november 4-i nyomást csökkentő előzetes voksolóknak.
A legtöbb amerikai azonban egyelőre sósmogyoróval készül - az esélyes két elnökjelölt péntek esti vitájára. A republikánus John McCain és a demokrata Barack Obama a Mississippi Egyetemen, másfél órán keresztül méri össze először debatőri képességeit, televíziós főműsoridőben. A háromrészesre tervezett vitasorozat első felvonásában a külpolitika és a nemzetbiztonság lesz a téma. A moderátor szerepe Jim Lehrernek, a közszolgálati tévécsatorna, a PBS sztárműsorvezetőjének jutott, aki többször is vezetett már ilyen vitát, négy éve, George W. Bush és John Kerry között is.
Az október 7-i vitának nincs előre meghatározott témája, hanem a közönség irányítja, az utolsó, nyolc nappal későbbi viszont a gazdasági és a belpolitikai kérdéseket járja majd körül. A két kampánystáb a hét végén egyeztetett a részletekről. Obama emberei tisztában vannak vele, hogy jelöltjük hajlamos a "locsogásra"; belekezd egy témába, példákat sorol, de mire befejezné, a műsorvezető már elveszi tőle a szót. A moderátorok személyébe a két kampánynak nem volt beleszólása.
Legalább akkora érdeklődés kíséri az október 2-i alelnökjelölti vitát. Ennek egyik oka, hogy a republikánus Sarah Palin, Alaszka kormányzója üstökösként tűnt fel az országos politikában, és azóta is megosztó személyiségnek bizonyult. (Jelöltsége mindkét oldalon megnyitotta például az adakozók pénztárcáját.) Ugyanakkor stábja is tudja, hogy sem tapasztalata, sem debatőri képességei nem veszik fel a versenyt a demokrata Joe Bidenéval, aki három évtizede része a szenátusi taposómalomnak. Ezért azt szerették volna elérni, hogy a jelöltek minél rövidebben válaszolhassanak (azaz Palinnek csak a "leckét", a "talking point"-okat kellene felmondania), és lehetőség szerint nem egymással vitázva, hanem a műsorvezetőnek felelve. Utóbbi nem teljesül, de a válaszokra csak másfél perc áll rendelkezésre. A demokraták arra törekedtek, és el is érték, hogy Palin és Biden állva vitázzon. Rossz tapasztalataik vannak ugyanis a korábbi alkalmak után, amikor is Joe Lieberman, majd John Edwards asztalnál ülve nem bírt a republikánus Dick Cheneyvel. Palin stábja a héten attól is megkönnyebbülhet, hogy a kormányzónő végre valamennyit bepótolhat óriási külpolitikai lemaradásából. Lényegében alig járt külföldön, 2007-ig útlevele sem volt, egyetlen külföldi vezetőt sem ismer. (Bár, mint mondta, Alaszkából rálátni Oroszországra.) Eközben Biden a szenátus külügyi bizottságának elnökeként a világ számos pontján otthonosan mozog, Magyarországon is járt. A republikánusok ezért a 44 éves Palint küldik az ENSZ kedden megnyíló New York-i közgyűlésére, ahol a többi közt a pakisztáni, az afgán, az iraki és a grúz államfővel is találkozik.
