A hétfői találkozó előtt elhangzott nyilatkozatok egyértelművé tették, hogy az EU a francia elnökség által kimunkált, augusztus 12-én és szeptember 8-án elért megállapodás alapján a hatpontos béketerv végrehajtását sürgeti, október 1-jéig telepíti az orosz csapatok visszavonását megfigyelő miszsziót, és egyben független nemzetközi vizsgálatot kezdeményez a grúziai konfliktus okairól. A csapatokat a megfigyelők érkezése után tíz napon belül vissza kell vonni az ellenségeskedések megkezdése előtti vonalak mögé.

A külügyminisztereket az állította nagy kihívás elé, hogyan adjanak mandátumot a missziónak, hiszen Oroszország elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, s jelezte, oda csak a helyi hatóságok engedélyével léphetnek be az uniós megfigyelők. - Ez csak az első lépés, az első szakasz - mondta Bernard Kouchner francia külügyminiszter a misszió felállításáról. Brüsszelben világossá tették, a megbízás egész Grúziára szól, de a realitások jegyében a fokozatosságra helyezték a hangsúlyt.

Az értekezleten Göncz Kinga külügyminisztert helyettesítő Szentiványi Gábor politikai igazgató elmondta: Magyarország öt rendőrt, egy politikai tanácsadót és egy logisztikai szakembert ajánlott a most már háromszáz fősre duzzadt miszszióba. Kouchner bejelentette: szervezik a grúziai donorkonferenciát és a genfi nemzetközi értekezletet a politikai rendezés továbbvitelére októberre. A fődiplomaták tanácsának értekezlete előtt Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos jelezte, hogy a keleti szomszédságpolitikában a huszonhetek nem teljesen egységesek: Ukrajnának is csak társulást ígérnek, de tagságot nem. Uniós büdzséből viszont 500 millió eurót adnak Grúziának, előmozdítandó az igazságügyi, piacgazdasági és egyéb reformokat, de például kisebbségvédelmi feltételekkel. Ferrero-Waldner lapunk kérdésére azt mondta: Brüsszel tisztában van a pénzosztás nehézségeivel és kockázataival is.