Mérges vita a mindennapi mérgekről
Mennyi mérget veszünk magunkhoz táplálkozás közben? Ez a nyomasztó kérdés újra a figyelem előterébe került, ahogy életbe lépett az új uniós szabályozás. Az Európai Bizottság - az EU élelmiszer-biztonsági hivatalával és a tagországokkal együtt - kétségtelenül óriási munkát végzett, hiszen ezeregyszáz növényvédő szernek 315 mezőgazdasági termékre és a belőlük készült feldolgozott élelmiszerre vonatkozó maradványértékeit írta át. Pontosabban egységesítette, így huszonhét nemzeti szabályozás helyett ezentúl egyetlen lesz érvényben. A több tízezerszám megtalálható a bizottság honlapján is.
Hatalmas áttörésként értékelte Andrulla Vasziliu egészségügyi EU-biztos, hogy sikerült megállapodni és ekként biztosítani, hogy az unióban termelt, illetve az oda behozott élelmiszer fogyasztásra alkalmas, az egészséget nem károsítja. Növényvédő szereket az unióban eleve csak úgy lehet használni, ha tudományosan bizonyított, hogy a "permet" nem okoz károkat sem emberben, sem a környezetben, és hogy amúgy hatásos a kártevők, betegségek ellen.
Hogy mely szerből mennyit és hogyan lehet alkalmazni, a nemzeti hatóságok döntik el, és nekik kell ellenőrizniük a maradványértékek szintjét is - azaz, hogy a vegyi anyagokból mennyi maradt például a gyümölcsön és a belőle készült gyümölcslében. A szabályozás a takarmányokat is érinti.
Más kérdés, hogy kell-e ennyi növényvédő szert, lényegében mérget a növényekre locsolni. Az EU a csökkentés, illetve a "biotermesztés" mellett érvel, és 2006-ban két törvényjavaslattal állt elő, amelyek egyelőre az Európai Parlament vitájára várnak. Az egyik a növényvédő szerek engedélyezési eljárását szigorítaná, a másik a növényvédő szerek alkalmazásának minőségét növelné, többek között a képzés javításával.
Az unió örömünnepét azonban megzavarták a környezetvédő csoportok, amelyek öszszefogva támadták meg az új szabályozást. Szerintük túl magas értékeket állapított meg az Európai Bizottság. Német, osztrák, holland és páneurópai szervezetek azt fontolgatják, hogy bírósághoz fordulnak, kikényszerítendő az uniós álláspont felülvizsgálatát és egyben azt is, hogy az EU vegye komolyan a nem kormányzati környezetvédő szervezetek véleményét.
A holland Natuur en Millieu például azt hangoztatja, hogy a maximális maradványértékeket a legrosszabbul teljesítő tagállamok igényeihez igazította a bizottság. A Greenpeace szerint az alma, a körte, a szőlő és a paradicsom túl sok mérgező anyagot tartalmazhat, és ez különösen veszélyes a gyermekekre nézve. A szervezet úgy becsüli, hogy az unióban forgalmazott élelmiszerek fele növényvédő szerekkel szennyezett.
Erre a brüsszeli bizottság azt felelte, hogy a Greenapeace tanulmánya elavult, nyers és pontatlan adatokon alapszik. Hozzátette: minden befutó információt megvizsgálnak, vagy az élelmiszer-biztonsági hivatalhoz továbbítanak. A testület szerint a lehető legalacsonyabb érték elérése a cél.
Megszólalt a növényvédő szerek gyártóinak európai szövetsége is: a növények vegyvédelmére a költségek csökkentése érdekében van szükség. Az ágazat betartja az előírásokat, de úgy véli, hogy a túl szigorú szabályozás növelné az agrárárakat, visszafogná a mezőgazdasági termelést, és növelné a mezőgazdasági szektorban a munkanélküliséget.
Új címkét kapnak a vegyi anyagok
Az Európai Parlament egyetértő szavazatával előbbre jutott az a jogi folyamat, amelynek révén az EU-tagállamok átveszik az ENSZ által kidolgozott egységes rendszert a vegyi anyagok osztályozására és címkézésére. Minthogy e termékeket globálisan gyártják és forgalmazzák, a veszélyek leírásának (például rákkeltő, súlyosan egészségkárosító) szintén globálisnak kell lennie. A fogyasztók biztonságát és tájékoztatását szolgálja az új rendelkezés:
az Európában veszélyesnek ítélt anyagok Kínában nincsenek ellátva figyelmeztető címkével.
Az eddigi helyzet egyrészt versenyelőnyhöz juttatta a kínai termékeket, másrészt nem védte megfelelően az európai polgárokat. Az új szabályozás értelmében a vegyi anyagok esetében 2010. december elsejéig el kell készülniük a vállalatoknak a besorolással és címkézéssel, a keverékeknél 2015. június elseje a határidő.
