A károkat az első becslések, így a kubai adatszolgáltatás alapján az ENSZ genfi központjában is legalább hárommilliárd dollárra teszik. Összesen 340 ezer ház dőlt össze, vagy rongálódott meg, és a mezőgazdasági termés java része is megsemmisült. A legutóbbi közlés szerint hét halálos áldozata volt az Ike-nak.

Az irányítást a beteg Fidel Castrótól februárban hivatalosan is átvevő testvére, Raúl nemrég jelezte, hogy az agrártermékek és a kőolaj világpiaci áremelkedése miatt a nadrágszíj megszorítására lesz szükség. Kuba évi kétmilliárd dollárért importál élelmiszereket. A hurrikánok pusztítása miatt a helyzet nyilvánvalóan sokkal súlyosabbá vált, és hátravan, hogy Raúl Castro ezt tudatosítsa a lakosságban.

Nem meglepő, ha most Kuba érzékenyen reagál, és cinizmussal, hazugsággal vádolja Washingtont a hurrikán utáni segélyekről kibontakozott vitában. Az Egyesült Államok kárfelmérő csoport küldését ajánlotta fel, amit kubai részről visszautasítottak. Bár Washingtonban bejelentették, hogy a havannai érdek-képviseleti iroda kész nem kormányzati szervezeteken keresztül kiosztani 100 ezer dollár segélykeretet, Condoleezza Rice külügyminiszter világossá tette: hiba lenne lazítani a kubai embargós intézkedéseken, amíg Havanna nem változtat politikáján. A havannai külügyminisztérium ugyanakkor leszögezte: Kuba nem kért ajándékot, hanem a hitelbe történő vásárlás lehetőségét építőanyagok és élelmiszerek sürgős beszerzésére. Közben a rokonság sorsa miatt aggódó kubai emigránsok Floridában mind határozottabban sürgetik az embargó átmeneti enyhítését, hogy segélyeket juttathassanak el Kubába.