Bush "belső háborút" is vívott
"Nem hiszem, hogy van ideje a csapaterősítésre, megfelelő erők felhozatalára ahhoz, hogy ez folytatódjék." "Pete, én vagyok az elnök. És van időm." "Rendben, elnök úr. Ön az elnök."
A The Washington Post hétfői számának címlapján közölt párbeszédet Peter J. Schoomaker tábornok, vezérkari főnök és George W. Bush folytatta 2006 decemberében. Bob Woodward, a lap sztárriportere, a Watergate-ügy egyik kirobbantója most megjelent könyvében azt állítja: a hadsereg vezetői nem támogatták a tavalyi, mintegy 30 ezres iraki csapaterősítést, az ottani erőszakcselekmények visszaszorulásában pedig új hírszerzési technikák játszottak érdemi szerepet. "A belső háború - Titkos fehér házi történelem 2006-2008" című, csaknem ötszáz oldalas mű szerzője több mint 150 interjút készített washingtoni illetékesekkel. Három órán át Bushsal is beszélt az idén májusban. Állítja: a vezérkari főnökök egyesített bizottságában 2006 végén "lázadás közeli" állapot alakult ki, az egyenruhások úgy érezték, a margóra szorultak. - Teljesen szembemegy mindennel, amin az elmúlt két és fél évben dolgoztunk - vélte az ötdandáros erősítésről George W. Casey tábornok, az iraki amerikai erők akkori parancsnoka, aki el is veszítette a Fehér Ház bizalmát. Ugyancsak ellenezte azt John P. Abizaid tábornok, az iraki hadszíntérért is felelős CENTCOM, a középső főparancsnokság élén. De figyelmeztette Casey-t, hogy az egyenruhások ezt nem tudják megakadályozni. Peter Pace tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának feje arról panaszkodott, hogy hiába mutat be különböző lehetőségeket Bushnak, választ nem kap. A haditengerészet műveleteiért felelős Michael Mullen tengernagy annak az aggodalmának adott hangot, hogy a csapatokat túlságosan lekötik Irakban, miközben vannak más kihívások is, "Afganisztán, Pakisztán, Észak-Korea és olyan helyek, amelyekre ma még nem is gondolunk". A katonák, a Pentagon vezetése, illetve a Fehér Ház nézeteltéréseinek áldozata lett egyébként Donald Rumsfeld, az előző védelmi miniszter.
Az elnök dönt - ezt nemcsak "Pete", de senki nem kérdőjelezi meg Amerikában. A Woodward könyvében megvilágított részletek ma már érdektelenek is lennének, ha az iraki fejlemények utólag a Fehér Házat igazolnák. De az elnökválasztási kampánynak is döntő momentuma lehet, hogy a republikánus John McCaint - aki Busht szinte kínosan távol tartotta az elnökjelölő konvenciótól, s úgy dicsérte meg, hogy a nevét nem mondta ki - sikerül-e a demokratáknak a változatlanság embereként beállítani. Ennek több mint 4100 amerikai halott, hivatalosan is 30 ezer sebesült okán komoly a tétje. A Gallup júliusi közvélemény-kutatása szerint a 2007-es csapaterősítés a megkérdezett amerikaiak 48 százaléka szerint javított a helyzeten, 32 százalék szerint nem osztott, nem szorzott, míg 17 százalék úgy vélte: rontott rajta. A válaszadók 56 százaléka azon a véleményen van, eleve hiba volt csapatokat küldeni a közel-keleti országba.
A csapaterősítésnek köszönhető többletet azóta jórészt visszavonták. A katonai vezetés azonban most már a visszavonások felfüggesztését sürgeti a jövő év elejéig, amikor is Bush távozik a Fehér Házból, s amikor mintegy 7500 fős leépítés esedékes. Egy augusztusi keretegyezmény értelmében 2011 után nem maradnak amerikai csapatok Irakban, de nem egyértelmű, hogy ez csak a harcoló alakulatokra vonatkozik-e. Eközben, a 146 ezres iraki jelenlét mellett 10 ezer fős további erőkkel kellene kiegészíteni az Afganisztánban harcoló 35 ezres sereget (közülük 14 ezren NATO-kötelékben vannak jelen.)
Woodward könyvének egyik leghangsúlyosabb részlete szerint az amerikaiak kémkedtek Nuri al-Maliki iraki kormányfő és környezete után. Az iraki kormányszóvivő szerint országa magyarázatot és biztosítékokat kér. - Jól ismerjük, mit gondol Maliki miniszterelnök, hiszen amilyen gyakran csak tudja, őszintén és nyíltan elmondja nekünk - hárította el a vádat Dana Perino, fehér házi szóvivő. Hozzátette: nem felel a Woodward-könyvben megfogalmazott állításokra.
A demokrata Barack Obama kezdettől ellenezte a háborút, később a csapaterősítést is. Tizenhat hónapon belül visszahívná az összes amerikai katonát. Korábban még úgy vélte, a kivonulást csak akkor tudja időzíteni, ha már a Fehér Házban szembesül a tényekkel. McCain támogatta a háborút, de bírálta annak levezénylését. Támogatta a csapaterősítést, és ellenzi, hogy megnevezzék a kivonulás dátumát. Ő állandó amerikai békefenntartókat állomásoztatna az országban. A Gallup hétfőn közölt felmérése szerint McCain 48:45 arányban vezet Obamával szemben, ami május óta a legjobb eredménye. Ez a múlt heti republikánus konvenció sikerére utal.
