Az alkotmánybíróság kora tavasszal kimondta, hogy a titkosszolgálatoknak sincs joguk az illetékes bíróság beleegyezése nélküli lehallgatásokra, és ezeket az adatokat nem használhatják bizonyítékként a vádiratban és a perben. Arról is rendelkezett a testület, hogy mindezeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ezt azonban a prágai védelmi és a belügyi tárca máig nem tette meg.

- A jogszabály szerint kizárólag a bíróság engedélyével lehet elrendelni a lehallgatást. Nem tesz kivételt a törvény a titkosszolgálattal és a katonai elhárítással sem. Csodálkozom azon, hogy éppen a két tárca vezetői vonakodnak végrehajtani a határozatunkat, holott nemrég főleg ők nyugtalankodtak amiatt, hogy hazánkban vélhetően elszaporodtak a törvénytelen lehallgatások - nyilatkozta lapunknak Eliska Wagnerová alkotmánybíró.

Ivan Langer belügyminiszter szerint az alkotmánybíróság márciusi döntése veszélyezteti terroristaellenes harcukat, mert már eddig is több esetben lepleztek le titkosszolgálati módszerekkel Csehországban vagy máshol merényletre vagy robbantásokra készülő külföldi személyeket. Megkeresésünkre elmondta, hogy törvénymódosítást készítenek elő, amely alapján a titkosszolgálatok bizonyos esetekben mentesülhetnének törvényes kötelezettségeik alól.

Csehországban még 1999-ben pattant ki az a korrupciós botrány, amelynek gyanúsítottjai a védelmi minisztérium egyik főosztályvezetője és több magas rangú (azóta elbocsátott) beosztottja voltak, akik milliós kenőpénzekért manipulálták a közbeszerzési pályázatokat. Azóta a per még meg sem kezdődött, mert a bíróságok a lehallgatott hanganyagakon kívül további bizonyítékokat kértek a rendőrségtől.