- Olyan euroatlanti rendszerről van szó, amely Oroszországot is magába foglalja - jelentette ki a külügyminiszter, megjegyezve, hogy ennek fényében szükség van a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer tervének megvitatására is.

A grúziai kérdés megtárgyalására összeülő EU-csúcscsal egy időben az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője bejelentette: Moszkva hajlandó hozzájárulni, hogy a jövőben nemzetközi rendőri erő jelenjen meg az Oroszország által múlt héten elismert Dél-Oszétia és Abházia közelében lévő biztonsági zónában. Szergej Nyesztyerenko kijelentette, hogy az orosz békefenntartók nem kívánnak örökre a két területen maradni.

Moszkva nem teljesítette az orosz elnök és grúz kollégája által is aláírt hatpontos egyezménynek azt a pontját, amely szerint a feleknek az augusztus 6-i állásokba kell visszavonni erőiket. Az orosz álláspont szerint viszont ez lényegében megtörtént, csupán a grúz agresszió megismétlődésének megakadályozására szükséges csapatok maradtak a kialakított ütközőzónában. A Kreml úgy látja, egyelőre a grúz fél nem teljesítette a visszavonulást.

Grúzia elismerte, hogy kazettás bombákat vetett be a déloszét tartomány ellenőrzésének visszaszerzéséért indított támadásban. A Human Rights Watch (HRW) közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: kazettás lőszert használt a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál folytatott hadműveletben. Bonnie Docherty, a HRW katonai részlegének kutatója tegnap Genfben kijelentette, hogy Oroszország is számos helyen vetett be kazettás bombákat a kaukázusi konfliktus során. Ennek ellenére Moszkva folyamatosan tagadja a vádat. (MTI)

Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok 48 százaléka tart attól, hogy Ukrajnában is bekövetkezhet egy olyan konfliktus, mint amilyen Grúzia és Oroszország között kitört. Az ukrán Stratégiai Kutatóintézet tegnap ismertetett felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka nem fél a grúz-orosz konfliktushoz hasonló esemény megismétlődésétől Ukrajnában, de 47 százalék ukrán vonatkozásban is veszélyesnek tartja a Kaukázusban történteket.

A megkérdezettek 57 százaléka úgy vélte, Ukrajna jelenleg képtelen lenne megvédeni magát egy esetleges támadás esetén. A felmérésben részt vett ukránok 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnának nem szabad elutasítania a NATO-ba való belépést az Oroszországgal fenntartott jószomszédi kapcsolatok kedvéért - jelentette az UNIAN hírügynökség. A megkérdezett ukránok relatív többsége, azaz közel 42 százaléka azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának egyik felet sem kell támogatnia a grúz-orosz konfliktusban. (MTI)

Orosz békefenntartók ellenőrző pontja Potinál