Nem akarunk hidegháborút, nem akarunk szankciókat, nem akarunk katonai ellenlépéseket, kinek használnánk ezzel? A párbeszédet fenn kell tartani. - folytatta. Közölte: szeptember nyolcadikán Moszkvába utazik, újra felméri a helyzetet, vajon Oroszország eleget tett-e a vállalt kötelezettségeinek. Ha nem, akkor újabb uniós csúcs, újabb döntés jöhet.

Hétfőn bő három órán át üléseztek az állam- és kormányfők, s Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a zárás után azt mondta, hogy egyetértettek abban: e krízis során az EU gyorsan cselekedett, s a szükséges ellenlépéseket illető nézeteltéréseket félretéve a tagállamok meg tudtak egyezni a közös vélemény kialakításában. E közös vélemény lényege: Dél-Oszétia és Abházia egyoldalú orosz elismerésének elutasítása, a francia elnök által közvetített, az orosz és a grúz vezetők által aláírt hatpontos rendezési terv betartásának megkövetelése. Az EU két nagyobb csoportra bomlott azonban a következményeket illetően. A britek, a lengyelek, a baltiak erősebb fellépést sürgettek, míg a franciák, a németek, az olaszok a visszafogottabb megközelítést szorgalmazták.

Brüsszelben a csúcs előtt több vezető személyiség vetette el a Koszovó párhuzam érvényességét. Sarkozy is érintette ezt a kérdést: Koszovóról évekig tartott a nemzetközi vita a megfelelő fórumokon, s Moszkva is bírálta az EU álláspontját. Most az EU teszi ugyanezt. A tárgyalások folytatását szorgalmazta, miközben Grúzia területi integritásának megőrzése mellett szállt síkra.

Az állam- és kormányfők kijelentették: aggodalommal szemlélik a grúz eseményeket, s elítélik Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismerését, egyben felszólítják a világ államait, hogy ne kövessék a moszkvai példát. A békés megoldásnak a nemzetközi jogon, a Biztonsági Tanács határozatain, a helsinki megállapodáson, Grúzia függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartásán kell alapulnia.

A hatpontos tervet maradéktalanul végre kell hajtani, a harcoló alakulatokat az ellenségeskedés kirobbanása előtti állásokba kell visszavonni, s nemzetközi egyeztetésnek kell kezdődnie Dél-Oszétia és Abházia biztonságának garantálására. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a részvevők remélik, hogy az orosz csapatok visszavonása szeptember nyolcadikáig befejeződik.

Az EU növeli jelenlétét Grúziában, s támogatja Grúzia újjáépítését, megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan könnyíthetné a grúz polgárok uniós beutazását, s hogyan mozdíthatná elő egy szabad kereskedelmi szerződés megkötését. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogyan fogalmazzák meg az orosz kapcsolatok jövőjét. Végül leszögezték: amíg a csapatokat Moszkva vissza nem vonja a megállapított vonalak mögé, addig elhalasztják a partnerségről folyó tárgyalásokat. De mint Sarkozy is megfogalmazta, szükség van a párbeszédre, a nemzetközi normák szerint. Ezzel Moszkva térfelére gördítette át a labdát, mondván, neki kell eldöntenie, hogy ezen az alapon akar-e tárgyalni. Az állam- és kormányfők tanácsa megbízta a brüsszeli Bizottságot a kapcsolatok áttekintésével, még a novemberben esedékes EU-orosz csúcs előtt.

Gyurcsány-Fico konzultáció Brüsszelben

Mosolytalan, gondterhelt hangulatban, de a kapcsolatok fejlesztése mellett állást foglalva nyilatkozott tegnap Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki az uniós csúcs előtt Brüsszelben találkozott egymással, előrehozva az egyébként eredetileg mára tervezett határ menti találkozót.

A nem hivatalos megbeszélést az "édes-keserű" jelzővel illette Gyurcsány Ferenc, mert miközben a gazdasági-kereskedelmi, emberi kapcsolatok virulnak, a nemzetiségi problémák, a sértő kijelentések beárnyékolják a viszonyt. A két országnak azonban együtt kell élnie, az informális konzultációkat folytatni kell, és rendszeressé tenni.

Fico a maga részéről építő jellegűnek nevezte a tárgyalást, amely szerinte megfelelt egy hivatalos találkozó kívánalmainak is, s jelezte: érvényes a magyar miniszterelnöknek szóló pozsonyi meghívó. Gyurcsány azt felelte, egy ilyen magas szintű, állami látogatást úgy kell előkészíteni, hogy a problémákat ne söpörjék a szőnyeg alá, hogy a pozsonyi utat ne tekinthessék Magyarországon "árulásnak".

Gyurcsány és Fico ugyanakkor a két kormány 14 pontos megállapodásának a bővítésében is megállapodott, a külügyminiszterek ezen dolgozni fognak a jövőben. S folytatódnak az informális konzultációk is, amelyek egyébként rendszeresek, de elsősorban a magyar fél által sérelmezett szlovák megnyilatkozások, különösen a kormánytényező Ján Slota kijelentései miatt nem emelkednek magasabb szintre. Fico közölte, ő nem híve a nyers megnyilatkozásoknak, elhatárolódni is tud, de miért volnának ezek a szavak veszélyesebbek "félfasiszta magyar gárdisták masírozásánál". Mint mondta: Magyarországon vannak emberek, akik nem férnek a bőrükbe. Gyurcsány szerint a sebzett lelkek gyógyítása nem megy egyik napról a másikra, s hozzátette: a lelkiismeret és a kötelesség helyes arányát kell megtalálni a viták meghaladásához és a kapcsolatok fejlesztéséhez. (B. M.)