Langyosra sikerült az Obama-Putyin-találkozó
Amilyen nehezen jött létre Barack Obama és Vlagyimir Putyin találkozója, olyan langyosra sikeredett az amerikai és az orosz elnök tárgyalása utáni sajtótájékoztató és a kiadott közös közlemény. A G20 mexikói konferenciája idején tartott kétoldalú megbeszélés után a felek kijelentették, hogy megvitatták a fennálló kérdéseket, és dolgoznak azok rendezésén. A témák nem újak: Szíria, az Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), amelybe 17 év tárgyalás után július 1-jén lép be Oroszország.
Nem került azonban elő nyilvánosan Szergej Magnyitszkij neve, noha a sajtó arra számított, hogy az előzetes letartóztatásban egyévnyi fogság után Moszkvában 2009-ben elhunyt adószakértő ügye kiemelt szerepet kap a megbeszélésen, miután a washingtoni Kongresszus John Kerry által vezetett külügyi bizottságában napirenden van egy ezzel kapcsolatos törvénytervezet elfogadása. Eszerint az a 60 orosz hivatalnok – belügyminisztériumi tisztviselő, büntetés-végrehajtásért felelős vezető, adóhatósági képviselő, orvos –, aki Washington szerint felelős lehet a 37 éves könyvelő haláláért, nem léphet az Egyesült Államok területére, az országban lévő számláikat pedig zárolhatják, és ez vonatkozna a listán lévők rokonaira is.
Magnyitszkij tragikus esete jól rámutatott az orosz igazságszolgáltatás esetlegességére, és még inkább a korrupció méreteire. A Firestone Duncan brit tanácsadó cég munkatársaként Magnyitszkij kezelte a Hermitage Capital Management brit befektetési társaság auditálását. A cég orosz érdekeltségeivel szemben adócsalás vádjával eljárás indult, Magnyitszkij azonban azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a cégek korábban lefoglalt papírjaival és pecsétjeivel éltek vissza a rendőrséggel kapcsolatban álló személyek, akik ilyen módon 2004 és 2007 között 5,4 milliárd rubel – akkoriban mintegy 200 millió dollár – költségvetési pénzt szereztek meg. (Az érintett időszakban a Szövetségi Adóhatóság (FNSZ) vezetője Anatolij Szergyukov volt, aki jelenleg védelmi miniszter, és Viktor Zubkov korábbi kormányfő veje.)
Magnyitszkij vádjainak elhangzása után az rendőrség őrizetbe vette a férfit, aki egyéves fogsága után, a letartóztatás idején szerzett betegségben, az orvosi segítség elmaradása miatt elhunyt. Halála után a Novaja Gazeta több cikket közölt, amelyek konkrét példákkal rámutattak, hogy a Magnyitszkij által felvázolt séma nem csak a Hermitage Capital Management érdekeltségeivel szemben működött. A lap szerint a rendőrség által lefoglalt más cégek papírjaival visszaélve 2009–2010 folyamán további 11 milliárd rubelt – egy rubel kb 7,5 forint – síboltak el állami hivatalnokok.
Washingtonban már hosszabb ideje beszélnek a Magnyitszkij ügyében érintettekkel szembeni szankciókról, ám egyelőre ennek elfogadása elmaradt, részben orosz érdekeltségekkel rendelkező amerikai cégek nyomására. A vállalatok ugyanis attól tartanak, hogy válaszul az orosz fél megnehezítheti oroszországi működésüket.
Ezt kedden egyértelműen jelezte az orosz elnök szóvivője is. – Mind Washingtonban, mind Moszkvában világosan látják, hogy ezt válaszlépés követné – kommentálta Dmitrij Peszkov a "Magnyitszkij-lista" esetleges kongresszusi jóváhagyását.
Moszkvában különösen az kelt megütközést, hogy a "Magnyitszkij-lista" elfogadását Washingtonban mind gyakrabban kötik össze az amerikai kereskedelmi törvény 1974-es, benyújtói nyomán Jackson–Vanik néven ismert kiegészítésének eltörlésével. A kiegészítés az emberi jogokat megsértő országokkal – elsősorban a Szovjetunióval – szemben támasztott korlátozásokat az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben. Bár húsz éve ígéri Washington a kiegészítés eltörlését, mindeddig csupán évente meghosszabbította az arra érvényes moratóriumot.
– Nem logikus a két kérdés egy szintre való helyezése – mondta Peszkov, Obama és Putyin találkozója után. Korábban már az orosz felsőház jelezte, hogy arra az esetre, ha Washington életbe léptetné a Magnyitszkij-listát, vagy ha ennek elmaradására hivatkozva érvényben tartaná a Jackson–Vanik-kiegészítést, akkor Oroszországnak "szimmetrikus és aszimmetrikus válaszlépést kellene érvényesítenie".
Valójában az Obama-adminisztráció számára is kellemetlenséget okoz, hogy a Kongresszus mind gyakrabban köti össze a Magnyitszkij-lista életbelépését a Jackson–Vanik-kiegészítés eltörlésével. Minden bizonnyal ezért sem hozta szóba Obama az orosz kollégájával folytatott találkozó után az ügyet. Az újraválasztására készülő amerikai elnök és a májusban már elnöki székébe visszatért Putyin így csupán arra helyezték a hangsúlyt, hogy mindketten dolgoznak a vitás kérdések elhárításán Szíria és az amerikai rakétavédelmi rendszer kapcsán. Annyira, hogy kölcsönösen meghívták egymást hivatalos látogatásra is, noha korábban mindketten egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva kerülték a személyes találkozót.
