Ban Ki Mun a közel-keleti térségben tartózkodik, hogy személyesen mérje fel a kialakult helyzetet. Az ENSZ főtitkára vasárnap az övezet déli részén lévő Hán-Júniszban közölte, hogy előző nap izraeli vezetőkkel tárgyalva leszögezte: a blokád tarthatatlan és rossz. Elmondta: megérti Izrael aggodalmát a Gázát kormányzó Hamász radikális palesztin mozgalommal szemben, de bizonyos abban: a blokádot fel lehet oldani úgy is, hogy az ne veszélyeztesse Izrael biztonságát.

A Hamász 2007 nyarán vonta uralma alá Gázát. Az ezt követően életbe léptetett izraeli blokád miatt a szűk tengerparti övezetben 1,5 millió ember él rendkívül nehéz körülmények között. Nyolcvanöt százalékuk nemzetközi segélyekre szorul, de az izraeliek csak korlátozott mennyiségben engednek be a területre segélyszállítmányokat.

„Csepp a tengerben”

A több mint egy évvel ezelőtt izraeli offenzívában épületek ezrei dőltek romba vagy rongálódtak meg súlyosan a Gázai övezetben. Újjáépítésük, illetve rendbehozataluk lehetetlen, mert Izrael nem enged be építőanyagot és építkezéshez szükséges berendezéseket az övezetbe. A minap Izrael ugyan részlegesen megnyitotta a határátkelőket, hogy az ENSZ dél-gázai lakásépítési programja számára ablakkereteket szállítsanak, de Ban Ki Mun szerint ez csak annyi volt, mint egy csepp víz a tengerben.

A közel-keleti kvartett határozottan támogatja egy életképes és független palesztin állam megalapítására irányuló erőfeszítéseket - jelentette ki az ENSZ-főtitkár korábban, szombaton a ciszjordániai Rámalláhban. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter Washingtontól vár nyomásgyakorlást a palesztinokra.

Szalám Fajjád palesztin kormányfővel folytatott megbeszélésén Ban Ki Mun ismételten elítélte a kvartett nevében, hogy Izrael újabb 1600 lakást tervez építeni Kelet-Jeruzsálemben, ami szavai szerint ellentétes a nemzetközi joggal és a válság megoldására kidolgozott nemzetközi rendezési terv, az úgynevezett útiterv rendelkezéseivel. Fajjád egy Rámalláh külvárosában található kilátóhoz kísérte az ENSZ-főtitkárt, ahonnan megmutatta neki a ciszjordániai Givat Zeév zsidó telep épületeit, Kelet-Jeruzsálem zsidó negyedeit, illetve az Izrael által létesített biztonsági kerítést.

– Saját szememmel láthattam, milyen korlátozások nehezítik a palesztinok életét. Még a saját területeiken sincs lehetőségük a fejlődésre, vagy akár csak normális gazdasági életet folytatni – jelentette ki a főtitkár. – A világ elítélte Izrael kelet-jeruzsálemi telepépítési terveit. Fogalmazzunk világosan! A megszállt területeken valamennyi telepépítési tevékenység törvénytelen, és fel kell függeszteni – tette hozzá.

Kultúrák harca?

Az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország képviselőiből álló közel-keleti kvartett pénteken Moszkvában tanácskozott, és felkérte Izraelt, hogy fagyassza be a zsidó telepek bővítését. Az ENSZ-főtitkár szerint egy egyértelmű és határozott üzenet. Fajjád üdvözölte a kvartett állásfoglalását, és kijelentette, hogy 2011 közepéig le kell tenni egy "életképes és független" palesztin állam alapjait, függetlenül attól, hogy lesznek-e izraeli-palesztin tárgyalások, és ha lesznek, akkor azoknak mi lesz az eredménye.

Ban Ki Mun szombat este Jeruzsálemben találkozott Simon Peresz izraeli elnökkel, aki utána közös sajtóértekezletükön kijelentette, Ha két év alatt le akarjuk bonyolítani a tárgyalásokat (a palesztinokkal), akkor azonnal el kell kezdeni azokat, és Izrael kész erre. Ban Ki Mun vasárnap a Gázai övezetbe látogat.

Az izraeli külügyminiszter kizártnak nevezte, hogy bármilyen olyan területi engedményt tegyenek a palesztinoknak, amely nem járul hozzá a közel-keleti rendezéshez. A konfliktus „kultúrák egymás közötti harca”, és nem oldható meg területi engedménnyel. Mi most azt várjuk, hogy az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást a palesztinokra – jelentette ki Avigdor Liberman a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozva. Az interjú hétfőn jelenik meg.

Ban Ki Mun látogatását beárnyékolta, hogy életét vesztette egy 17 éves palesztin tüntető szombaton a megszállt palesztin területen, Náblusz közelében, ahol a tiltakozók izraeli katonákkal csaptak össze. Palesztin kórházi tájékoztatás szerint a fiút mellbe lőtték, izraeli katonai források viszont azt állítják, hogy nem használtak éles lőszert, csak a tömegoszlatáskor szokásos gumilövedékeket és könnygázt.

Nincs változás

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a vasárnapi kormányülést követően bejelentette, hogy országa nem korlátozza a kelet-jeruzsálemi építkezéseket. – Politikánk Jeruzsálemmel kapcsolatban ugyanaz, mint az előző izraeli kormányoké volt 42 év alatt. Nincs változás. A jeruzsálemi építkezések a mi szemünkben ugyanolyanok, mint a tel-aviviak. Ezt világosan megmondtuk az amerikai kormánynak. A miniszterlnök azt is elmondta: hajlandó kibővíteni a palesztinokkal tervezett közvetett tárgyalások témáit. Korábban az olyan fontos kérdéseket, mint Kelet-Jeruzsálem státusa, a végleges államhatár vagy a palesztin menekültek visszatérése, Netanjahu csak a közvetlen tárgyalásokon vette volna elő.

Vasárnap Izraelbe érkezett George Mitchell, az Egyesült Államok közel-keleti megbízottja, aki szó szerint az utolsó pillanatban nyújtotta át Netanjahunak a Fehér Ház keddre szóló meghívását. A kormányfő vasárnap a késő esti órákban utazik Washingtonba, ahol felszólal az amerikai zsidók befolyásos lobbiszervezete, az AIPAC konferenciáján.

Izrael és az Egyesült Államok között komoly feszültséget keltett, hogy Izrael éppen akkor jelentette be 1600 új lakás építését Kelet-Jeruzsálemben, amikor Joe Biden amerikai alelnök Izraelben igyekezett tető alá hozni az izraeli-palesztin béketárgyalásokat. Washington a megszállt területeken tervezett összes építkezés leállítását követeli.

Azóta mindkét fél igyekezett mérsékelni a hangnemet, bár Izrael továbbra is kiáll az építkezések folytatása mellett, amit az ott élő zsidó népesség bővülésével magyaráz. Telefonbeszélgetésük során azonban Netanjahu alighanem elegendő felajánlást tett Hillary Clinton külügyminiszternek ahhoz, hogy az ismét a térségbe küldje Mitchellt, másrészt hogy Barack Obama is hajlandó legyen fogadni a kormányfőt.
Mitchell hétfőn Jordániában találkozik a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal.