A foglyokat még február közepén rabolták el az észak-nigériai Bauchi szövetségi államban egy libanoni építkezési vállalat területéről.  A nigériai iszlamista csoport szombaton közölte, hogy kivégzett hét külföldi túszt.

Az Ansaru nevű szélsőséges szervezet egy iszlamista honlapon arab és angol nyelven kiadott közleményben tájékoztatott a túszok kivégzéséről, és arról képeket is közreadott. A szervezet közölte, azután végezte ki a túszokat, hogy a brit és a nigériai hatóságok megpróbálták kiszabadítani őket, illetve helyi újságírók arról számoltak be, hogy brit harci gépek jelentek meg Bauchi légterében.

Az Ansaru az interneten közzé fogja tenni a kivégzésekről készült videofelvételt is - idézte a csoportot az iszlamista honlapok figyelésére szakosodott, SITE nevű amerikai szervezet. Egyelőre sem brit, sem nigériai hivatalos források nem reagáltak az iszlamista csoport közleményére.

A szélsőséges fegyveresek február 17-re virradóra raboltak el hét külföldi munkást Bauchi államban, ahol megostromolták a Setraco libanoni építkezési vállalat épületegyüttesét. Az elrabolt munkások között egy brit, egy olasz, egy görög és négy libanoni állampolgár volt, közöttük két nő. Ez volt a legsúlyosabb, külföldieket érintő emberrablás a többségében muzulmánok lakta északi országrészben.

Az Ansaru kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal, és a Boko Haram szekta egyik ágának tartják. A Boko Haram, Nigéria „tálibjai” iszlám államot akar kikiáltani a 160 milliós lélekszámú Nigériában, Afrika első számú kőolajtermelő országában, és dőről időre megfenyegeti a keresztényeket, azt követelve tőlük, hogy hagyják el a többségében muzulmánok lakta északi országrészt. Nigéria közel fele keresztény, főleg délen lakik, 45 százaléka muzulmán, és többnyire az északi tartományokban él – ott, ahol a saría törvénykezés egyébként érvényben van.

Nigériának, Afrika legnépesebb államának lakóit több mint 250 etnikai csoport alkotja, de közülük a három legnagyobb az ország északi részén élő, főleg mohamedán hauszák, a nyugati jorubák és a keleti, többnyire keresztény vallású ibók. A konfliktusok az olajmezők birtoklásáért folyó vetélkedésben gyökereznek. Nigéria gazdasága szinte kizárólag az olajkitermelésre támaszkodik. A Világbank adatai szerint az állam bevételeinek 85 százalékát, exportjának pedig 95 százalékát a kőolaj adja. A becslések szerint 240 évre elegendőek az olajtartalékok. A kitermelés fele az Egyesült Államokba megy, de Oroszország, az Európai Unió és Kína is igyekszik minél nagyobb részesedést szerezni a nigériai kőolajból. A nagy bevételek ellenére sokan úgy vélik, hogy az olaj áldás helyett inkább átkot hoz Nigériának. A mindent átszövő korrupció egyes adatok szerint a GDP 70 százalékát, vagyis mintegy 140 milliárd dollárt emészt fel évente. Ezt a helyzetet használják ki a Boko Haram gyilkosai, akik vallási köntösbe bújva ölik a keresztényeket, de valójában az ellenőrzésük alatt álló olajmezőkre fáj a foguk.