Az iráni hatóságok nem engedélyezték a NAÜ szakértőinek a bejutást egy katonai létesítménybe - közölte a NAÜ szerda hajnalban. Az ügynökség közép-európai idő szerint szerdán nulla óra után adta ki közleményét, miután küldöttsége elhagyta Iránt. A szokatlan időpont jelzi, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a kérdésnek.

A NAÜ szakértői egy Teheránon kívüli támaszpontot akartak felkeresni, ahol a gyanú szerint nukleáris fegyver létrehozásával kapcsolatos robbanóanyag-kísérleteket végeztek.

A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Teherán ezt tagadja. A NAÜ azonban négy éve hasztalan próbál megállapodni Iránnal abban, hogy működjön együtt a nukleáris létesítmények nemzetközi ellenőrzésében.

Az ilyen és ehhez hasonló tiltás is táplálja azokat a híreket, vagy hiedelmeket, amelyek szerint Teherán nukleáris fegyver előállítására törekszik. Ezt állítják a nyugat-európai hatalmak, az Egyesült Államok és Izrael, s immár ezt gyanítják az atomenergia-ügynökség független szakemberei is.

S a gyanút nem sikerül megtörni az afféle nyilatkozatokkal sem, mint amilyet Ali Hamenei ajatollah tett nem sokkal a NAÜ-ellenőrök elutazása után. Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője nyilatkozatának második részében arról beszélt, hogy Teherán „meg akarja törni a nagyhatalmak atomfegyverekre alapozott felsőbbrendűségét”. Márpedig ha Irán atomfegyverhez jut, a tendencia megállíthatatlanná válik, s az egyébként is puskaporos Közel-Kelet a nukleáris hidegháború régiójává válik – állítják sokan. Tény, hogy Teherán, amint ezt Hamenei hangsúlyozta, nem akar változtatni eddigi politikáján, törekvéseitől nem tántoríthatják el a nemzetközi szankciók sem.

Az előző NAÜ-küldöttség január 29. és 31. között járt Iránban. Herman Nackaerts, a NAÜ főigazgató-helyettese, a delegáció vezetője az akkori megbeszéléseket jónak minősítette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még sok a tennivaló.

Hogy Iránnak mégis van félnivalója, az onnan sejthető, hogy először február 12-én, majd e hét elején is a perzsa állam hatóságai lekapcsolták az országot az internetről. A Reuters jelentése szerint milliók maradtak email és internet elérés nélkül, mivel február 20-a óta a Gmail, a Hotmail és a Yahoo sem működik.

A tárgyalások kudarca valószínűleg fokozza majd az amúgy is növekvő feszültséget Teherán és a nyugati hatalmak között, amelyek szankciókat vezettek be a világ legnagyobb kőolajtermelő országai közé tartozó Irán ellen.

Teherán a hétvégén leállította a Franciaország és Nagy-Britannia felé tartó olajexportját, megtorlásul azért a embargóért, amelyet az európai országok nyáron léptetnek életbe a vitatott atomprogram miatt. Bár a lépés nagyrészt szimbolikus, hiszen London és Párizs csak elhanyagolható mennyiségű olajat vásárol Irántól, fenyeget azonban, hogy Teherán hasonló tilalommal él Olaszországgal és Spanyolországgal szemben is. Ez már sokkal jobban fájna, hiszen az iráni export 18 százalékát felvevő Európai Unióban nagyrészt a két mediterrán országba megy az olaj.