Meggyőződése szerint a határozat sokkal inkább az amerikai törvényhozási folyamatról, semmint Magyarországról szól.

"Ez egy aprócska felhő az amerikai-magyar kapcsolatok egyébként derült egén" - fogalmazott a kongresszus úgynevezett magyar baráti csoportjának elnöke, aki nem támogatta a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) rádiós frekvenciapályázatokról hozott döntéseit elítélő, egyben Magyarországot a jogállamiság tiszteletben tartására ösztönző határozatot.

Az amerikai törvényhozás alsóháza, a képviselőház előző nap nem kötelező érvényű határozatban ítélte el az ORTT eljárását. Az ezzel kapcsolatban a Magyarországot a jogállamiság tiszteletben tartására, a külföldi befektetők tisztességes kezelésére és a szabad, független sajtó előmozdítására ösztönző határozatot 333 igen szavazattal 74 ellenében fogadták el.

"Minden megtettem, hogy felhívjam képviselőtársaim figyelmét, ez egy hibás határozattervezet téves kiindulóponttal" - mondta Kucinich, aki szerint az ügyet legfeljebb bizottsági szinten kellett volna megvizsgálni, hiba volt a képviselőház elé terjeszteni.

Leszögezte: Magyarországnak tudnia kell, hogy sok támogatója van a kongresszusban, köztük olyanok, akik átgondoltan a tervezet ellen szavaztak. Hozzátette: a határozat elfogadása óta több olyan képviselővel beszélt, aki igennel szavazott, s aki utólag tájékozódva már úgy érzi, talán nem volt helyes szavazásra bocsátani egy ilyen tervezetet.

Arra is kitért, hogy a képviselőház sajnos bizony gyakran ítél el külföldi országokat olyan nem kötelező erejű határozat formájában, amilyent most Magyarországról elfogadtak.

Rámutatott: egy konkrét szervezet, az ORTT döntéséről van szó egy konkrét szerződés ügyében, és ha valaki azt vitatja, akkor jogorvoslattal élhet, "ez alapján nem lehet egy egész országról elmarasztaló határozatot hozni". Megjegyezte, hogy a magyar állam szuverenitásának kérdése is felmerül. Nem látja indokoltnak, hogy egy idegen állam beavatkozzon, ha csak nem történik kormányzati szintű korrupció, amelyre viszont nincs bizonyíték.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai üzletemberek, befektetők véleményét befolyásolni fogja-e a határozat, úgy felelt: az érintett indianai céget nyilván aggasztják a történtek, de ő személy szerint soha nem hallott panaszt amerikai vállalatok részéről a magyar üzleti környezetre vonatkozóan. Az amerikai üzletembereknek azt tudja tanácsolni, hogy az elfogadott határozatnál mélyebben tanulmányozzák a magyar üzleti környezetet, amely szerinte kedvező.

Arra vonatkozóan, hogy a határozat milyen következményekkel járhat Magyarországra nézve, azt mondta: "Magyarország helyesen teszi, ha nem tulajdonít nagy jelentőséget a határozatnak".

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, miképpen lehetséges, hogy több mint 300 képviselő megszavazta az állásfoglalást, kifejtette: a képviselőházban naponta több tucat határozat- és törvénytervezetről szavaznak, és "sajnos az az igazság, hogy a képviselőknek nincs mindig idejük minden egyes tervezetet tanulmányozni és mérlegelni". Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor egy szavazást nem előz meg bizottsági meghallgatás, ahogy ebben az esetben is történt.

"Büszkén szolgálok az amerikai kongresszus tagjaként, de arra nem vagyok büszke, hogy a kongresszus ezt a határozatot elfogadta" - fogalmazott a demokrata párti képviselő.