A tárgyalás időpontját hamarosan kitűzik. Mint a közleményben olvasható a vádemelésről diplomáciai úton tájékoztatták az amerikai kormányt, hangsúlyozva, hogy azon részt vehetnek amerikai konzuli képviselők, Gross hozzátartozói, miként a család által felkért ügyvédek is.

A 60 éves Grosst még 2009. decemberében vették őrizetbe Havannában. Az amerikai sajtó korábban úgy értesült, hogy a hivatalos kormányzati segélyügynökség, az USAID egyik alvállalkozójának megbízásából műholdas távközlési eszközöket adott kubai zsidó közösségeknek. Az AP most viszont azt írta, hogy a két jelentősebb kubai zsidó szervezet cáfolta, hogy kaptak volna ilyen berendezéseket.

Az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájának munkatársa szerint ellentétes volt a nemzetközi jogi kötelezettségekkel, hogy Kuba ilyen hosszú ideig előzetesben tartotta vádemelés nélkül az amerikai állampolgárt. Gross családjának ügyvédje viszont első reakciójában "pozitív fejleménynek" tartotta, hogy az ügy végre kimozdul a holtpontról.

Gross felesége, Judy ezúttal is férje azonnali elengedését kérte humanitárius alapon. A kubai hatóságok még tavaly nyáron engedélyezték, hogy a feleség meglátogathassa az őrizetben férjét, s továbbra is telefonkapcsolatban állnak. Sőt a közelmúltban az amerikai-kubai migrációs tárgyalások alkalmával Havannában Roberta Jacobsen külügyi államtitkár-helyettes is felkereshette a Villa Marista börtönben.

A Gross-ügy nyilvánvalóan nem szakítható ki Kuba és az Egyesült Államok fél évszázadra visszanyúló "hidegháborús" viszonyából. Tény, hogy a korábbi Bush-adminisztrációhoz képest az Obama-kormány tett bizonyos gesztusokat, így feloldotta a kubai-amerikaiak hazautazási és pénzügyi átutalási korlátozásainak nagy részét, sőt lazítottak a tuodmányos és kulturális cserelátogatások engedélyezésén is. A 48 éve érvényben lévő kereskedelmi és pénzügyi embargó viszont érvényben maradt. A Castro-kormány
a helyi egyház kérésére és a spanyol diplomácia közvetítésével szabadon engedett a 2003 tavaszán "az Egyesült Államok zsoldjában" elkövetett ellenforradalmi tevékenységért elítélt 52 politikai fogoly közül 41-et, s a hírek szerint továbbiak is szabadlábra kerülnek. Ugyanakkor Havanna fő követelése továbbra is az "öt hős kubainak" a sorsa, akiket még a kilencvenes évek végén fogtak le Floridában, s ítéltek hosszú börtönbüntetésre, így életfogytiglanira is kémkedés vádjával. A "kémkedést" Kuba nem tagadta, ám állításuk szerint az ötök a Floridában tevékenykedő Castro-ellenes terrorcsoportok akcióinak terveiről tájékoztatták Havannát, tehát nem az Egyesült Államok ellen kémkedtek. Kuba felháborodottan kifogásolta azt is, hogy az amerikai igazságszolgáltatás tíz éven át megtagadta az egyik elítélt feleségétől, hogy meglátogathassa férjét a börtönben.

Alan Gross sorsa nyilvánvalóan téma volt a két ország közti különböző érintkezéseken, így az említett migrációs tárgyalásokon is. Soraya Alvarez, Kuba budapesti nagykövete lapunk munkatársa kérdésére még a múlt év végén azt mondta, hogy Havanna számára elfogadhatatlan olyan ígéret, miszerint az Egyesült Államok "felülvizsgálná" az ötök ügyét cserében azért, ha Havanna ítélet nélkül szabadon bocsátaná az őrizetbe vett amerikai állampolgárt.

Egyébként a Kubával szolidáris külföldi szervezetek éppen mára hirdettek akciónapot a kubai ötök ügyének támogatására. A szolidaritási felhívásban megfogalmazták, hogy Obama elnöknek alkotmányos lehetősége van megkegyelmezni az ötöknek.