Kubai hátszél Ahmadinezsádnak
Havanna vendége volt Mahmúd Ahmadinezsád iráni ötnapos latin-amerikai útja keretében: Kubába Venezuelát és Nicaraguát követően érkezett, és Raúl Castro állam- és kormányfővel folytatott megbeszélést. A központi kubai pártlap, a Granma közlése szerint állást foglaltak a nukleáris energia békés célra történő használatának joga mellett, egyben elítélték az egyoldalú gazdasági szankciókat.
Ahmadinezsád a havannai egyetemen mondott beszédében az AP szerint azt fejtegette, hogy Irán nem követett el semmi olyat, ami feljogosítaná az Egyesült Államokat újabb szankciók kierőszakolására. Előadásában a kapitalista rendszer hanyatlásáról szónokolt; erre szerinte az USA az erőszak további fokozásával reagál. Az iráni elnök nem tért ki arra, hogy Teheránban egy újabb atomtudóst gyilkoltak meg robbantásos merényletben. Iránban viszont folytatódik a tiltakozó kampány, Izraelt és az Egyesült Államokat teszik felelőssé. A Kayhan napilap főszerkesztője így csütörtökön már retorziót sürgetett Izraellel szemben. Közben Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter tokiói látogatása során Japánt győzködte iráni olajvásárlásai visszafogására, amire ígéretet kapott. Pekingben és Új Delhiben viszont diplomatikusan visszautasították az amerikai kérést.
Az Európai Unió csütörtökön elhalasztotta a döntést az olajvásárlások befagyasztásáról, lényegében azzal az indoklással, hogy Irán túl sokkal adós egyelőre. Olli Heinonen, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség volt főigazgató-helyettese szerint - miután Irán maga is bejelentette, hogy előrehalad az urándúsításban egy új földalatti helyszínen - nagyjából egy éven belül lehet atombombához elegendő anyagra számítani: mintegy 250 kilónyi, 20 százalékosra dúsított urániumra. Ám az atombomba előállításához ez még nem elegendő, ahhoz további tudományos szakértelemre is szükség van - vélekedett a finn szakértő a Foreign Policy magazinnak írt cikkében.
