Farinason kívül mintegy húsz ellenzékit vettek őrizetbe a Havannától 280 kilométerre keletre található Santa Clarában: mindannyiukat hét órán át tartották felügyelet alatt.

Kiszabadultunk. Azért vittek el bennünket, mert segítségére siettünk egy családnak, amelyet ki akartak lakoltatni - mondta a politikai célú éhségsztrájkjairól híres férfi. A békés ellenzéknek a polgári tiltakozás eszközét kell alkalmaznia, ahogy azt mi is tettük - fűzte hozzá Farinas. A rendőrség hatóságok elleni felbujtásra hivatkozva vette őrizetbe a másként gondolkodókat.

A 48 éves pszichológus-újságíró helyi idő szerint éjfél körül szabadult, s a rendőrség kísérte haza. Az ellenzéki vezetővel állítása szerint nem bántak rosszul, bár a rendőrség alá akart írattatni vele egy papírt, amelyen elismeri, hogy társadalmilag veszélyes tettet követtek el. Ha ebből három összegyűlik, akkor eljárás indítható az egyén ellen. Farinas és társai végül nem látták el kézjegyükkel a dokumentumot.

Az Európai Parlament tavaly októberben határozott úgy, hogy a néhai szovjet atomfizikusról, a későbbi "másként gondolkodóról" Andrej Szaharov professzorról elnevezett kitüntetést Farinas kapja. Az indoklásban a többi között az állt: a kitüntetett késznek mutatkozott saját egészsége és élete kockáztatására is, hogy nyomásgyakorlással változásokat érjen el Kubában.

A Havanna által antiszociálisnak és amerikai zsoldosnak tartott ellenzéki 1990 óta immár 23 alkalommal folytatott politikai tiltakozó jellegű éhségsztrájkot. A legutóbbi, 135 napon át tartott sztrájkját tavaly nyáron fejezte be, miután sikerült elérnie, hogy a kubai hatóságok szabadon engedjenek 52 bebörtönzött rendszerbírálót. Farinas a Cubanacán Press független, illegális hírügynökség igazgatója, a Kubai Demokratikus Szövetség elnevezésű földalatti mozgalom tagja.

A Szaharov-díj tavaly decemberi ünnepélyes díjátadásán nem vehetett részt, a kubai hatóságok nem engedélyezték számára, hogy Strasbourgba utazhasson. Széke ugyan üres maradt, a plenáris ülésen videóról bejátszott beszédében viszont kényszerű távolmaradását úgy értékelte, hogy hazájában semmi nem változott az önkényuralmi rendszert illetően.

Az Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Bizottsága (CCDHRN) változó tendenciára mutatott rá a másként gondolkodókkal szembeni hatósági fellépésben. Bár a politikai foglyok száma a tavalyi eseményeknek köszönhetően száz körülire csökkent, a megfélemlítés és az "alacsony intenzitású elnyomás" nőtt. Ez azt jelenti, hogy - ahogy azt Farinas esete is mutatja - az ellenzékieket nem hosszú évekre vetik börtönbe, hanem néhány napra, vagy órára önkényesen őrizetbe veszik őket. 2009-ben 870 ilyen esetet regisztráltak, míg 2010-ben ez a szám 2074 volt.