Kuba ajtót nyit a külföldi befektetők előtt
A földrész 33 országa képviselteti magát az új keletű tömörülésben, amely az első ilyen csúcsszintű tanácskozását tavaly januárban Santiago de Chilében tartotta. A kontinens másik nagy integrációs blokkjától, az Amerikai Államok Szervezetétől (AÁSZ) a CELAC elsősorban abban különbözik, hogy nem vesz részt benne sem az Egyesült Államok, sem Kanada. Kubát nem sokkal a forradalom győzelmét, az amerikai tulajdonok kisajátítását követően kizárták a washingtoni székhelyű AÁSZ-ből, s bár az utóbbi időben felkínálták a visszatérést a szervezetbe, a kubai vezetés nem kívánt élni ezzel. A mostani rendezvénnyel ugyanakkor Kuba bizonyítja, hogy fontos szereplője, diplomáciai tényezője a latin-amerikai közösségnek.
Utoljára 2004-ben volt Havannában hasonlóan magas szintű találkozó, az el nem kötelezettek csúcsa. Akkor még Fidel Castro állt a karibi szocialista ország élén. Betegsége, 2006 óta öt évvel fiatalabb testvére, Raúl Castro vette az irányítást, s kezdett – a hivatalos megfogalmazással – gazdasági kiigazításokba, nagyobb teret engedett a magánvállalkozásoknak, engedélyezték a lakások és autók adásvételét. Politikai nyitásról továbbra sincs szó, ám egy éve mindenki szabadon utazhat külföldre, aminek lehetőségével tavaly több mint százezren éltek is. Az amerikai-kubai diplomáciai érintkezések is gyakoribbá váltak, de az Obama-kormány még nem szánta el magát a fél évszázada életbe léptetett Kuba elleni embargó feloldására.
Már vasárnaptól érkeztek a vendégek Havannába, ott van Ban Ki Mun ENSZ főtitkár, és José Miguel Insulza, az AÁSZ főtitkára is. Mint a Granma beszámolt róla, a 87 éves Fidel Castro találkozott Cristina Fernández argentin elnökkel és Dilma Rousseff brazil államfővel is. A kedden kezdődött csúcson értelemszerűen részt vesznek nemcsak a régió baloldali, hanem a jobboldali vezetésű államainak, mint Chilének, Kolumbiának, Hondurasnak, Paraguaynak az elnökei is. Egyben alkalom az utóbbi évtizedben elhidegült mexikói-kubai kapcsolatok felmelegítésére a 2012-ben a hatalomba 12 év után visszatért PRI (Forradalmi Intézményes Párt) színeiben elnöknek választott Enrique Pena Nieto látogatása, akinek személyében 14 év után vizitel Havannában először mexikói államfő.
A kétnapos csúcsot előkészítő külügyminiszteri megbeszélések eredményeként az államfők várhatóan aláírják a régió „békeövezetté” nyilvánításának memorandumát, amelynek értelmében az országok közötti vitás kéréseket tárgyaláson rendezik. Több tucat további dokumentumot készítettek elő elfogadásra.
A latin-amerikai térség gazdasági óriásának, Brazíliának az elnöke, Dilma Rousseff hétfőn Raúl Castro állam- és kormányfő társaságában részt vett a Havannától 45 kilométerre lévő Marielben az épülő korszerű konténerkikötő első, mintegy 700 méteres mólójának ünnepélyes átadásán. A kikötő alkalmas lesz a Panama-csatorna most folyó bővítésének elkészültekor az óriás konténerszállító hajók fogadására is. A brazil Odebrecht cég irányítja az építkezéseket, amelyben mintegy 400 brazil vállalat is részt vesz. A több mint 800 millió dolláros összberuházásból 680 millió dollárt a brazil kormány fejlesztési bankja hitelez. Brazília az utóbbi években már Kuba egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő, együttműködési tervek vannak a cukorgyártásban és a gyógyszeriparban is. Tavaly nyár óta 5400 kubai orvost fogadtak Brazília egészségügyileg kevésbé ellátott körzeteiben, és a napokban még 2000 indul útnak.
Raúl Castro bejelentése szerint a marieli kikötő elkészülésével párhuzamosan nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket is végrehajtanak, így Havanna felé kiszélesített autópálya, vasútvonal épül. Mindehhez kapcsolódik egy 465 négyzetkilométeres különleges beruházási övezet terve, ahová a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő jogi, munkaügyi és adózási feltételekkel kívánnak külföldi befektetőket vonzani.
