A hétvégén ismertetett ítélet indoklása szerint a 61 éves Gross részt vett „a forradalom megdöntésére irányuló felforgató programban”. Vétke konkrétan az volt, hogy a washingtoni külügyminisztériumhoz kötődő USAID segélyszervezet megbízásából egy alvállalkozó cégen keresztül olyan műholdas távközlési eszközöket adott át kubaiaknak, amelyek alkalmasak voltak „a hatósági ellenőrzés kikerülésére”. A vád előzetesen 20 évi börtön kiszabását kérte. Az egy hete rendezett kétnapos per során  tíz tanút és kilenc szakértőt hallgattak meg, s azon jelen volt megfigyelőként Gross felesége, amerikai ügyvédje, miként az USA havannai érdekképviseleti irodájának képviselői is. A tárgyalásról kiadott közlés szerint Gross elismerte, hogy „felhasználták” az USAID programjához.

A védelem - amerikai lapértesülések szerint - arra hivatkozott, hogy Gross  a kubai zsidó közösséget látta el internetezési lehetőséggel, ami nem jelent bűncselekményt.  A kis - mintegy ezer fős - kubai zsidó közösség hivatalos képviselője viszont cáfolta, hogy kapcsolatban áll volna az amerikaival. Gross 2009-ben öt ízben is járt Havannában. Mintegy fél millió dollár felett rendelkezett az USAID 20 millió dolláros, a „kubai demokrácia támogatására” szolgáló éves keretéből.

Amerikai részről a szombati ítéletet hivatalosan azonnal több fórumon is kifogásolták. A védőügyvéd pedig jelezte, hogy élni fognak a fellebbezés lehetőségével. Alan Gross felesége abban reménykedik, hogy humanitárius megfontolásból végül a kubai hatóságok elengedik férjét, aki 15 hónapos elzárás során majd 40 kilót fogyott, miközben lányát Amerikában mellrákkal kezelik.

A Kuba belügyeibe való amerikai beavatkozást bizonyító Gross fontos kártya Havanna kezében. Ismert, hogy az Egyesült Államokban 1998 óta tartanak börtönben kémkedés vádjával öt kubait. Havanna „öt hősről” beszél, akik a floridai csoportok Castro-ellenes terveiről jelentettek haza, s ezért úgymond, nem jelentettek veszélyt az USA belbiztonságára.  Az amerikai beavatkozás felemlegetése belpolitikai adu is. Nem véletlen időzítés, hogy a közelmúltban felfedte magát a kubai ellenzékbe beépült két ügynök a kubai televízióban, akik szerint az Egyesült Államok finanszírozza a rendszer ellenes csoportokat. Kuba közben készül az áprilisi pártkongresszusra, amikor a tervek szerint elfogadják az új gazdasági irányelveket, amely jelentős leépítéseket irányoz elő az állami szektorban. Jelenleg félmillió elbocsátandóval számolnak - közülük 130 ezren már kiváltották a magánvállalkozáshoz az engedélyt -,  ám érezhető a szociális feszültség sokak részéről a bizonytalan jövő miatt.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még a havannai ítélethirdetés előtt közölte, hogy az Egyesült Államokat „mélységesen nyugtalanítja” Gross ügye, akit „túl hosszú ideje tartanak igazságtalanul őrizetben”. Most csütörtökön Clinton a képviselőház egyik albizottságában ugyanakkor megerősítette, hogy Washington változatlanul „elkötelezett” a demokrácia és a szabadság  előmozdítása iránt Kubában, amelyhez növelni fogják a civil mozgalmak támogatását.

Szombaton egyébként a kubai hatóságok szabadon engedték az egyik legnevesebb ellenzéki személyiséget, Oscar Elias Biscetet; a döntést sokáig hátráltatta, hogy Biscet a korábban szabadlábra helyezett ellenzékiekkel ellentétben nem hajlandó elhagyni Kubát sem Spanyolország, sem az Egyesült Államok felé, hanem szilárd elhatározása szerint országában marad. Raúl Castro és a kubai egyház tavaly állapodott meg a 2003 tavaszán letartóztatott és elítélt hetvenötök" csoportjának elengedéséről. Biscettel együtt most tíz politikai fogoly nyerte vissza szabadságát.