Kuba: pártkongresszus áprilisban
A pártkongresszus feladata lesz Kuba „gazdasági és szociális irányelveinek” megvitatása és jóváhagyása - hangsúlyozta Raúl Castro. A karibi szocialista ország jelentős átalakulásnak, hivatalos fogalmazással „kiigazításnak” néz elébe. A betegeskedő Fidel Castrótól az elnöki és a kormányfői feladatokat 2008 februárja óta hivatalosan is átvevő, öt évvel fiatalabb testére a közelmúltban jelentette be, hogy az állami szektorban egy millió munkaerő felesleges, s a tervek szerint már 2011 első felében 500 ezer munkahelyet leépítenek a közszférában.
A magánvállalkozások és a szövetkezetek hivatottak felszívni a felszabaduló munkaerőt. Immár a hivatalos közlönyben is megjelent, hogy milyen foglalkozásokkal bővül a maszek világ, illetve milyen adóterhekkel kell számolni. A forradalom győzelme óta első ízben engedélyezik, hogy a magánvállalkozások családtagokon kívül is alkalmazhatnak foglalkoztatottakat.
A pártkongresszust követően nemzeti pártkonferenciát is rendeznek, amelyen napirendjén a párt belső, szervezeti kérdései szerepelnek majd - közölte Raúl Castro. Várhatóan ekkor kerül terítékre a főtitkári poszt, amelyet formailag változatlanul a jelenleg 84 éves Fidel Castro tölt be.
Raúl Castro ugyan a napokban leszögezte, hogy a szükségessé vált gazdasági kiigazítás nem jelent letérést a szocialista útról, ám a világsajtó értékelése szerint érdemi fordulat kezdődhet.
Ugyancsak fontos fejlemény, hogy Raúl Castro júliusi, a kubai egyháznak tett ígéretének megfelelően eddig 39 ellenzékit kiengedtek a börtönből Spanyolországba, abból az 52, főleg értelmiségiből, akiket még 2003-ban ítéltek el „az Egyesült Államok zsoldjában” elkövetett hazaárulásért. A hiányzó 13 fogoly ügye állítólag azért húzódik, mert nem kívánnak élni a Madrid által felajánlott befogadással, s Kubában kívánnak maradni. Ugyanakkor a havannai hatóságok egy tucat további, köztörvényes bűnökért, köztük erőszakos repülőgép- és hajóeltérítési kísérletért elítéltet is elengedtek Spanyolországba.
A havannai változások közepette számos ügy továbbra is beárnyékolja Kuba és a nagy északi szomszédja közti kapcsolatokat. Az ENSZ közgyűlése októberben elsöprő többséggel újra elítélte az USA félévszázados kereskedelmi és pénzügyi embargóját Kuba ellen, ám az Obama-adminisztráció egyelőre nem adja jelét, hogy változtatna a szigetországgal kereskedő harmadik országok cégeit is sújtó rendelkezésen. Más kérdés, hogy az utóbbi hónapokban a kulturális kapcsolatok terén - a Bush-korszakhoz képest - látványos elmozdulás történt, kubai művészek, zenészek utazhattak újra az Egyesült Államokba és fordítva is. Így szerepelhetett havannai színpadon fél évszázad elteltével a New York-i Balett Theatre társulata is, amelynek egykor a kubai nemzeti balettet alapító Alicia Alonso is tagja volt.
Jelenleg Washington szempontjából kényes a tavaly decemberben Havannában őrizetbe vett amerikai állampolgár, Alan Gross esete, aki – sajtóértesülések szerint – a kubai zsidó közösségnek adományozott az USAID megbízásából távközlési eszközöket. A washingtoni kormányzat diplomáciai úton több ízben is közben járt már Gross elengedése érdekében, ám Kubában még nem is emeltek hivatalosan vádat ellene. Az őrizetest egyébként már meglátogathatta kétszer is felesége Kubában, s bizonyos rendszerességgel telefonon is beszélgetnek.
Közben a State Department illetékesei cáfolják, hogy alku készülne. Kuba ugyanis hosszabb ideje nemzetközi kampányt folytat az Egyesült Államokban 12 éve raboskodó öt kubai szabadon bocsátásáért. Egyikük felesége első ízben - tehát több mint 11 év után - azt követően kapott vízumot férje meglátogatására, hogy Alan Grosst felesége felkereshette. Az ötöket Kuba „terrorizmus-ellenes hősöknek” tartja, ugyanis Floridából adtak jelentéseket a Castro-ellenes csoportok tevékenységéről.
